Panzió a Fehér Tehénhez Szekszárd

1988. februárjában alakult meg az Alisca Borrend. Az egyesület célja a történelmi borvidék megismertetése, a gyakorlati és elméleti borkultúra fejlesztése, a szekszárdi borvidék legkiválóbb borainak bemutatása, minőségének védelme.

Az Attila Birtok Szekszárdon, a Baranya-völgyben található. A birtok 14 hektár szőlőterülettel rendelkezik. Pincészetünkben kékfrankos, kadarka, cabernet franc, cabernet savignon és zweigelt szőlőfajták kerülnek feldolgozásra.

Éttermünkben a bor és az étel harmóniájára különös figyelmet fordítunk, így a Bodri borokkal leginkább összhangban álló ételpárosítások kerülnek ki Makk Norbert séf kezei alól. A fő irányvonal a magyar konyha sokszínűségének bemutatása, kicsit megreformálva és modernizálva, de mindenképp a magyaros ételeket helyezve a fókuszba.

A 100 hektáros Bodri Pincészet, mely turisztikai központ is egyben, hisz borászatot, rendezvénycentrumot, éttermet, látványkonyhát és vendégházakat is működtetünk, Szekszárd déli határában, egy festői szépségű völgyben várja vendégeit. Az 1800 négyzetméteres alapterületű nagypincénk belső terét tizenkét kupola teszi változatossá. 300 négyzetméteres érlelő pincénk pincetúrák alkalmával tekinthető meg. Az 1400 négyzetméteres rozéüzemünk nagyobb mennyiségű, kitűnő minőségű bor készítésére is lehetőséget ad. A Bodri Birtok igényes kialakítású vendégszobáiban 61 ember tud egyszerre megpihenni. Termálvizes földalatti kupolás római fürdő, jacuzzi és szauna is szolgálja a vendégeink kényelmét. Optimus Éttermünkben a magyar konyha sokszínűségét mutatjuk be, kissé modernizálva.

A Borfaragó Pince a szekszárdi `fősőváros` szívében, egy egykori asztalos és fafaragó műhely helyén várja vendégeit borkóstoló programokkal, kézműves borokkal és a népi fafaragás remekeivel. Ha olyan helyen szeretne a barátaival, kollégáival összejönni ami nincs a város szívében mindenki szeme előtt, de még is könnyen és jó úton megközelíthető, akkor nézzen be hozzánk.

Jelenleg Várdomb szőlőhegyen található a birtokközpontunk. Fajtaválasztékunkban fő szerepet kap a kékfrankos, mely fajtát sokszínűsége, magas minősége és megbízhatósága miatt előszeretettel használjuk mind önállóan illetve mind fő alapanyagként a házasított borainkban. Természetesen a többi fajtára is (nevesítve: rajnai rizling, cserszegi fűszeres, kadarka, kékoportó, merlot, cabernet franc, syrah) kiemelt figyelmet fordítunk.

A kézműves borászat ültetvényei Szekszárdon, nagyrészt a Porkoláb-völgyben találhatóak. Kizárólag saját termesztésű bort dolgoznak fel. Boraik nélkülözik az ipari gyakorlatban közismert fajtaélesztők, almasav bontók, enzimek, derítőszerek, színezékek, íz, illat és savszint módosító adalékok alkalmazását, továbbá a szűrést, a sterilizáló eljárásokat, az oxigénadagolást és a hőkezelést. Minden borukat palackozzák.

Pincészetünk elsősorban a szekszárdi borvidékre jellemző, de viszonylag sok féle helyi és egyéb tradicionális szőlő fajtával is foglalkozik. Szeretünk kísérletezni, újabb és újabb házasításokat kipróbálni. Szinte minden rendelkezésünkre álló kékszőlő fajtából készítünk rosé borokat is, amelyekkel több külföldi neves megmérettetésen is komoly sikereket értünk el. E mellett a vörös borainkra is nagyon büszkék vagyunk. Igyekszünk a helyi fajtákra támaszkodni, mint pl. Kékfrankos, Kadarka, amelyeket a szekszárdi ízjegyeket megőrizve egészítünk ki a világfajtákkal, Merlot-tal, Cabernet-tel, Pinot noir-ral.

A sváb és szerb gyökerekkel rendelkező Eszterbauer család régi tradíciókon alapuló családi borászatot vezet Szekszárdon. Reprezentatív borházunkban, látványpincénkben családtagjaink által prezentált borkóstolókkal várjuk vendégeinket. Bor- és vendégházunkban minimum 8, maximum 50 fő részére kínálunk borkóstolót és finom ételeket, az egyszerű borkorcsolyától a többfogásos vacsoráig. Bor webshopunkban válogassanak kedvükre díjnyertes borainkból!

Családi pincészetünk szőlőterületei a szekszárdi borvidék négy különböző területén találhatók, 6,6 hektáron gazdálkodunk. Főbb telepített fajták: syrah, merlot, cabernet sauvignon, kékfrankos.

Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.

Szekszárd mellett 280 m magasban áll a mintegy 20 m magas Bati-kereszt-kilátó. A rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátó padlószintje 15 m magasan helyezkedik el,melyből csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.

Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.

Az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállító- és kutatóhelye. Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza szomszédságában, a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, az Irodalom Háza, benne a Mészöly Miklós Múzeum. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak ajándékozta. Az Irodalom Házában létrejött állandó kiállítás valósághűen idézi fel Mészöly Miklós és Polcz Alaine budapesti lakásának két részletét.

Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.

A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.

A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.