Turizmus Program
Turizmus Program

Téli varázs Siófok

Egzotikus állatkiállítás

Macicsalogató medveles

Disznótoros hétvége

FeHoVa

Hurkatöltő Fesztivál

Gyógywellness

Télűző Farsang Hajdúszoboszló 2026. február 28.
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
Télűző Farsang Hajdúszoboszló 2026. február 28.
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!

Gül Baba Türbéje

Gül Baba alakját a különböző kultúrák közti tisztelet, megértés és barátság teszi halhatatlanná. A török idők óta zarándokhely. A Türbe újra teljes pompájában ragyog a Rózsadombon. Nem csak Gül Baba sírja található benne. A múzeumban állandó kiállítás idézi fel Gül Baba életét és korát, ahol tradicionális török tárgyak és illatok varázsolnak keleties hangulatot Budapest szívébe. A rózsakertből csodás kilátás nyílik Budapestre. A függőkert és az épület is az elmélyülés, a lelki feltöltődés és a békés eszmecserék helyszíne. A Türbe és környéke nem más, mint különböző kultúrákból érkező turisták és barátok találkozóhelye. Tökéletes hely a feltöltődésre, pihenésre és kulturális programokhoz.
Gül Baba Türbéje

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

Rólunk

Gül Baba oszmán-török katona-szerzetes, vagyis dervis volt, aki a XVI. század derekán érkezett Budára, és az akkori város határán kívül temették el és állítottak neki síremléket. Ez utóbbi a mai Rózsadombon található Gül Baba Türbéje, amely Budapest egyik legrégibb építészeti emléke is egyben. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványt a Magyar Állam alapította 2017-ben azzal a céllal, hogy Gül Baba Türbéjét, az azt körülvevő kertet, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturális központot üzemeltesse, a páratlan történelmi értékeket megóvja.

Gül Baba Türbéje

A Gül Baba türbéje mellett kialakított komplexumban a látogatók állandó kiállításon ismerhetik meg Gül Baba életét, valamint a dervis kolostor mindennapjait.

Gül Baba legendája

Egy török dervis egy nap, útra kelt, hogy ellesse a bolgároktól a rózsaolaj készítésének titkát. Megtanulta, miképp kell a szirmokat holdas éjjeleken leszedni, abárolni őket édes esővízben, s miképp kell a fölén úszó tiszta olajat leszűrni. Az igazi rózsaolajhoz azonban a helyi rózsafajtára volt szükség, ezért a bolgárok féltve őrizték virágaikat, s minden városukat elhagyó emberfiát alaposan megmotoztak. A leleményes török dervis ezért a rózsamagokat nagy szemű olvasófüzérébe rejtette, melyet morzsolgatva Allahot dicsérte motozás közben.

Mikor Budára ért, hogy meghonosíthassa a tanult kertészmesterséget, Szokollu Musztafa egy dombot adott neki, melyet azóta, Rózsadombnak neveznek. Védve a szépen elrendezett kertet, magas kőfallal kerítette körbe, ám a rózsák illata odacsábította a város apraja nagyját. A dervist rózsái miatt Gül Babának nevezték és virágaiból mindenki szeretett volna magának. A szerelmes legények nem átalkodtak éjnek leple alatt leszakajtani a növényeket, hiába védte a kertet magas kőkerítés. Az öreg kertész bánatánál csak a budai pasa haragja volt nagyobb. Közhírré tétette, hogy halállal lakol, aki akár egy szál rózsát is elvesz!

Ám két ifjú – egy magyar és egy török – voltak olyan bátrak, hogy szerelmeiknek mégis csentek a kert rózsájából. Mikor elkapták egyiküket, hogy lopott s még töröknek is öltözött, a biztos halál várt rá. Már a vérpad készült, mikor a másik, a török ifjú a pasa elé járult, s felfedte titkát; bizony az a szegény ártatlan, mert becsülettel megmondja, ő maga járt éjjel a kertben! Így egymást is mentve, mindketten magukra vállalva bűnüket, a pasa mindkét legény kivégzését elrendelte.

Gül Baba, a bölcs öreg látva ezt, kegyelmet kért nekik, hiszen tudta, hogy aki kedveséért ekkora áldozatot is vállal, az rossz ember nem lehet. A pasa kőszívét a kertész szavai meglágyították, a legények így megmenekültek. Gül Baba pedig két csokor rózsát adott nekik, hogy vigyék el azoknak, akiknek kedvéért a fejükkel játszottak. Egy kis üvegcsében rózsaolajat is adott hozzájuk, hogy ha a rózsák elhervadnának, legalább illatuk maradjon meg.

A rendet, melyhez Gül Baba tartozott, Hadzsi Bektas Veli alapította a XIV. század elején. Központi kolostoruk (tekkéjük) - ahová az alapítóit is temették és amely ma múzeum - a törökországi Hadzsi Bektasban van. A rend tagjai és a janicsárok között igen szoros kapcsolat alakult ki az idők folyamán. A rendtagok - a dervisek - békés időben földműveléssel és iparral foglalkoztak, avagy a művészetek valamely ágát művelték kolostoraikban.

A róla szóló történetek szerint Gül Baba az északkelet-anatóliai Merzifonból érkezett a magyar határvidékre. Állítólag évekig harcolt a háborúkban, míg öregemberként 1541-ben jutott el Budára és a legenda szerint a frissen dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban hunyt el. Az oszmán sereg részvételével temették el, halotti imáját pedig a kor egyik legjelentősebb vallásjogásza, Ebusszuúd efendi mondta, koporsóját maga Szulejmán szultán is cipelte.

Gül Baba türbéje

A budaiak 1842-ben már nem sokat tudtak a dervis kolostorról, amelynek vezetője 300 évvel korábban Gül Baba volt. De a lelkes helyiek sok legendát meséltek az odavetődő utasnak. Úgy tartották, hogy a türbe kulcsait Konstantinápolyban őrzik, és a zarándokok onnét kérik el a kulcsokat, mielőtt elindulnának a hosszú útra.

A valóság azonban az volt, hogy a kulcsokat a budai magisztrátus őrizte. A türbét egy széles budai útról keskeny gyalogösvényen át lehetett megközelíteni. Innét egy budai vincellér udvarán keresztül haladva egy lépcsőn át, amely oly közel volt a vincellér disznóólához, hogy az imádkozni menő mohamedánok bő ruhájukat csak üggyel-bajjal óvhatták meg.

Rózsakert

A romantikus rózsakert már a XVI. században is népszerű volt a szerelmesek körében. Nem csoda, hiszen a mondák szerint Gül Baba itt telepítette először azt a virágot, amiről nem csak a nevét kapta, hanem a szerelem szimbóluma is lett. A rózsák mára elterjedt, mindenki által ismert virágok lettek, de itt mintha más erővel is bírnának. Talán a hely hangulata, Gül Baba szelleme miatt vannak akik tanulni járnak ide, vagy csak élvezik a csendet és a nyugalmat.

A Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely nyitvatartása:

Hétfő : Zárva
Kedd : 10.00 - 18.00 -ig
Szerda : 10.00 - 18.00 -ig
Csütörtök : 10.00 - 18.00 -ig
Péntek : 10.00 - 18.00 -ig
Szombat : 10.00 - 18.00 -ig
Vasárnap : 10.00 - 18.00 -ig

Belépő díj:

A belépés minden látogató számára díjtalan.

Történet:

Gül Baba – magyarul a Rózsák atyja – bektasi dervis volt, aki II. Mohamed uralkodásakor az ottomán hadsereget kísérte annak európai katonai hadjáratai során. Nevében a „rózsa” megnevezés egyfajta lelki rang, amely azt jelzi, hogy Istent mélyrehatóan, transzendes módon ismerte.

Gül Baba 1541-ben érkezett Budára I. (Nagy) Szulejmán szultánnal. A legenda szerint a város elfoglalása tiszteletére rendezett hálaadás napján halt meg, 1541. szeptember 2-án. I. Szulejmán szultán részt vett a temetésén, és Gül Babát Buda védőszentjévé nyilvánította. Gül Baba Türbéje fölé az emlékhelyet 1543 és 1548 között a 3. Budai pasa építtette.

1686-ban Buda második ostromakor a Habsburg hadsereg nem bántotta a síremléket, később jezsuita papok katolikus kápolnává alakították át azt. 1885-ben az ottomán kormány megbízta Wágner János magyar építészt, hogy restaurálja a Türbét és az azt körülvevő emlékművet. Wágner János támfalat épített az épületegyüttes köré, amely magában foglalta a saját lakóhelyét is. A restaurálás végeztével 1914-ben az emlékművet magyar nemzeti műemlékké nyilvánították.

A XX. században több renováláson és rekonstrukción esett át a Türbe és a körülötte lévő épületegyüttes. Az új évezredre (2000) a megelőző évtizedek során elhanyagolt épületegyüttes alapos restaurálásra szorult, ezért a helyszínt több évre lezárták a látogatók elől.

Az ottomán korszak hosszabb időszakot ölel fel, mint amikor a két ország kultúrájának útjai keresztezték egymást. Ez az időszak hosszabb, mint amit a közvélemény ismer, mintegy 400 év szomszédságot jelentett. A szomszédság közös időszakához hozzá kell még tenni a történelmi, nyelvi és archeológiai hagyományokat, sőt akár az illatok és ízek világát is. A két nép konyhája, valamint a hagyományos (népi) öltözékek és a népzene olyan hasonlóságokat mutatnak, amelyek régebbre nyúlnak vissza, mint az ottomán korszak.

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények