Sobri Halászcsárda és Panzió Baja

Egy helyi banktisztviselő, Borbás Mihály ötletéből, és céltudatos munkájának köszönhetően született ez a kis intézmény, amely 1955. decemberében nyitotta meg először kapuit. Az intézmény mai napig működik, és időpont egyeztetés alapján iskolai vagy turista csoportokat is fogad. Legfőbb feladatának a természettudományos ismeretterjesztést tarja.

A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket

Az Éber-emlékház a bajai Türr István Múzeum egyik egysége. Egy művészcsalád 3 tagjának művészetét, otthonát mutatja be autentikus környezetben.

A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.

A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.

A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog megye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.

Az emlékmű a Sugovica és a Duna összefolyásánál áll. Türr István szabadságharcos halálának 30. évfordulóján, 1938-ban adták át a kőből épült, kör alapú, oszlopos emlékművet, amelynek tetejéről szép kilátás nyílik a Dunára és a Sugovicára.

A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.

A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.