Horvát Tájház Kópháza

Ebben a részben találjuk azokat a helyiségeket, amelyekben laktak, a szobát és a konyhát. A hátulsó helyiségek, a kamra, a pince, istállók, az élelem tárolására szolgáló hátsó kamra is itt található. Egészen hátul helyezkedik el a pajta. A hosszanti oldalával a telekhatárra, oromzatával közvetlenül az utcafrontra épült házzal szemközt helyezkedik el az úgynevezett katonaház, mely azt a múltat idézi, amikor kaszárnyák nem lévén a katonákat a lakosok szállásolták el. A két épületet kapu köti össze. A házakat teljesen a telekhatárra építették, egy telken néha 2-3 épület is állt egymás után, vagyis egy udvarban több család is együtt élt. Ez az építészeti forma a Kisalföld területén egyaránt jellemző volt a német és a horvát kisebbségre is.

A kiállítás több részből áll. A legfontosabb tárgyak a főépületben, a konyhában és a szobában vannak elhelyezve. Itt láthatóak a legrégebbi tárgyak és emlékek, bútordarabok. Amikor belépünk ezekbe a helyiségekbe, úgy érezzük magunkat, mintha a XX. Század elején lennénk. A lakóépület berendezése, a bútorok elrendezése és a különféle tárgyak és emlékek betekintést nyújtanak a száz évvel ezelőtt élt emberek életébe. Az udvarról azonnal a konyha előterébe lépünk. Elég kicsi helyiség, pedig a család szinte az egész napját itt töltötte télen-nyáron. Ebben a helyiségben főztek, ettek, dolgoztak, beszélgettek. A legjellegzetesebb a szoba, ami sok dologról mesél az őt meglátogatónak. Mesél az emberek mindennapjairól, szokásairól, érdeklődéséről, a családi kapcsolatokról, ünnepekről, hétköznapokról.

A kópházi horvátok hagyományosan mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoztak. Állattartás, földművelés és szőlőművelés voltak a legfontosabb gazdálkodási tevékenységek. A gazdálkodással kapcsolatban a tájházban a következő helyiségeket nézhetjük meg: kamra- terménytároló, bortároló, istálló és pajta.

Forrás: A település honlapja