Keszthelyi Táncpanoráma 2024. Tánc a Balaton partján!

22. Keszthelyi Táncpanoráma

2024. szeptember 12-15.

Ahogy azt már keszthelyi közönség megszokhatta, ebben az évben is három prominens táncegyüttes produkcióit láthatják: a Duna Művészegyüttes, a Székesfehérvári Balett Színház és a Győri Balett érkezik szeptemberben a Balatonra.
A szervezők idén is elővásárlási akcióval készülnek, így augusztus 1-ig a legjobb helyet, a legjobb áron vásárolhatják meg az érdeklődők.
A nyitónapon ismét a legkisebbeknek kedveskednek egy ikonikus Berg Judit adaptációval, ezúttal a számos kötetet számláló Lengemesék-sorozat egyik darabját meséli el az Inversedance – Fodor Zoltán Társulat.
Másnap a néptáncé és a népzenéé a főszerep, a Duna Művészegyüttes apák és fiak közti szellemi kapcsolaton keresztül mesél a kulturális örökségről, és annak átörökítésről.
Ezt követően egy féktelen és látványos parádéra invitálják a nézőket, mely a Székesfehérvári Balett Színház és Boban Markovic Orkestar különleges együttműködéséből született.
Az idei fesztivált a Győri Balett remekműve koronázza meg, akik a világhírű romantikus balett – Giselle – egyedülálló feldolgozásával érkeznek, ami Lajkó Félix zenéjével kel új életre.

Előadások:

Lengemesék Nádtengeri rejtélyek -Inversedance – Fodor Zoltán Társulat

2024. szeptember 12. (csütörtök) 11.00 óra, és 14.00 óra
Balaton Színház, Színházterem

A nagy sikerrel bemutatott Rumini című előadásunk után ezúttal is Berg Judit egyik ikonikussá vált kalandregénye elevenedik meg, hogy izgalmas utazásra hívja a gyerekeket. Ezúttal a sok kötetet számláló Lengemesék sorozatból az egyik legérdekesebbet állítottuk színpadra, mely cselekvő szereplővé teszi fiatal közönségünket. Ők szövik majd ugyanis a mese fonalát. A Nádtengeri rejtélyekben Vilkó és Táltos a béka- derbire készülődnek, mely az egyik legizgalmasabb esemény Lengevárban. A vidám felkészülésnek Rana Gedeon, a pökhendi békafiú vet véget, aki gaztetteivel rendszeresen megzavarja a városka nyugalmát.

A Locsogó-tó partján azonban Gedeonnál sokkal veszélyesebb ellenség leselkedik. Vajon sikerül fő- hősünknek megmentenie a Nádtenger lakóit a fenyegető veszedelemtől, vagy ő maga is csapdába esik?

Gyere, és döntsd el te milyen utat járjon be Vilkó, legyél részese a kalandoknak!

Csoportok jelentkezését várjuk!

Apák és fiak – Duna Művészegyüttes

2024. szeptember 13. (péntek) 19.00 óra

Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán
60 perc, egy felvonás, néptánc

“Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden változásai közt gazdag táplálatot nyújt lelkének. Sok szépet írának a bölcsek, s gyakran a nem éppen bölcsek is; gazdag forrást nyitának fel, honnan jó sorsban intést, balban vigasztalást, mindkettőben magasbra emelkedést, szív és ész nemesülést meríthetünk; de azok is csak úgy hatnak reánk, ha érzés és gondolkodás által sajátunkká tevők, ha saját magunkban kiforrva lényünkhez kapcsolódtak, mint esti szélhez a virágillat, melyben megfürdött.” Kölcsey Ferenc: Parainesis

Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen. Szájról szájra terjedt tovább az a több generációnyi tudás, mely felhalmozódott a népművészetben, a mi esetünkben a népzenében és a néptáncban. A hagyomány, mint értékrend, meghatározta a falusi közösség erkölcsi mivoltát, átszőtte életét. A falusi szokások, táncmulatságok nem csak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak annak is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek. Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink.

A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét.

Hagyományos műveltségünk modernkori fennmaradásáért sokat köszönhetünk azoknak a gyűjtőknek, akik még a fellelhető hagyományőrzők tudását bármilyen formában is rögzítették. Néptáncgyűjtőink munkája felbecsülhetetlen örökség, mivel a falusi társadalmakban a hagyományozódás megszűnt, s így az eltűnőben lévő szellemi örökség jelentős részét még időben átmentették jelenünkbe.

Új bemutatónk, az Apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyományról, az átörökítésről és az átvételéről kíván szólni. Az előadás terveink szerint egy sorozat kezdő állomása lenne, melyben tisztelegni kívánunk a kiemelkedő munkát végző néptáncgyűjtőink előtt.

Elsőként, mesterem Nagy Albert munkásságára emlékezünk. Az ő emblematikus gyűjtéseiből építkezik bemutatónk tánc és zenei anyaga. Az előadásban Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. művéből idézünk részleteket Rubold Ödön tolmácsolásában.

Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar
Közreműködik: Rubold Ödön – Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Pálvölgyi Kristóf

Zenei szerkesztés: Göncöl zenekar, Horváth Mária
Táncmesterek: az Együttes táncművészei
Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála
Díszlet: Michac Gábor
Látvány: JuZso
Videó: XORXOR
Fény: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Szakmai konzulens: Gombos András
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt

Jegyárak: 2.900 Ft, 3.500 Ft, 4.200 Ft

Parádé – Székesfehérvári Balett Színház

2024. szeptember 14. (szombat) 19.00 óra

Parádé – Székesfehérvári Balett Színház

60 perc, 12+, egy felvonás

A produkció egy olyan kortárs táncszínházi mű, amelynek alapvető célja egy speciális hangvételű, valamint stílus jegyeket hordozó, mély gyökerekből táplálkozó zenének a dramatizálása és táncszínházi eszközökkel történő vizuális megjelenítése, illetve színpadra állítása.

A Parádé tulajdonképpen egy olyan kortárs balett, amely a Boban Markovic Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház együttműködése révén jött létre. A darab zenei alapját a zenekar Mrak című albuma jelenti.

A Parádé egy életérzést fogalmaz meg a táncszínház nyelvén. Dramaturgiai szerkesztése a Mrak című zenei albumra épülve, különböző hangulatokat, életképeket, szituációkat jelenít meg.

Boban Markovic sajátos és rendkívül dinamikus, életteli, egyúttal dramatikus zenei világára Egerházi Attila rendező-koreográfus olyan zsáner képeket alkotott meg, amelyek szarkasztikus és humorral átszőtt jelenetek füzérét alkotva jelenítenek meg egy világot és fogalmaznak meg egy életérzést.

Táncművészek:

• Chiara Malavasi
• Carlota Izquiredo Gil / Céleste Icket másodszereposztásban
• Cristina Porres Mormeneo
• Michela Piccinini
• Nina Sninská
• Noemi Gregnanin
• Tae Sone
• Francesco Vitale Farris
• Gijs Stenger
• Gabriele Tamolli
• Jelle-Johannes Hendrix
• Juan Esteban Serna Espinoza
• Julián Rico Engel

Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Boban Markovic Orkestra (A zenekar Mrak című albuma)
Felvételről közreműködik: Boban Markovic Orkestar
Koreográfus asszisztens és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Díszlettervező: Egerházi Attila
Jelmezterv: Dusana Heráková
Fényterv: Egerházi Attila
Szcenikus: Bajkó György

Az előadás ősbemutatója a Bartók Tavasz keretében, a Müpa szervezésében valósult meg.

Jegyárak: 2.900 Ft, 3.500 Ft, 4.200 Ft

20:30
Lábujjhegyen – Zenéről és táncról, párban
Keszthely, Fő tér

Megyeri Léna - Bősze Ádám

A Táncpanorámán először láthatják a Lábujjhegyen című szórakoztató tánc és zenetörténeti
előadást, amit a tavalyi évhez hasonlóan a keszthelyi Fő téren, díjmentesen tekinthetnek meg
az érdeklődők. Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész előadás-sorozata a két
művészeti ág közös történetéből villant fel epizódokat legendás együttműködések, nagy
versengések és felforgató mesterművek felelevenítésével - a Napkirály udvarától egészen
napjainkig.

2024. szeptember 15. (vasárnap) 19.00 óra

GisL – Győri Balett

55 perc, egy felvonás, balett

A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, népszerűsége a mai napig töretlen, címszerepe minden balerina álma. Az 1841-ben bemutatott darab Adolphe Adam muzsikájával hódította meg a világot. A produkció valódi kuriózum – a Győri Balett előadásában e misztikus, egyszerre gyönyörű és borzongató történet ezúttal Lajkó Félix zenéjével kel új életre.A bemutató a Bartók Tavasz keretében, a Fonó Budai Zeneházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, népszerűsége a mai napig töretlen, címszerepe minden balerina álma. Az 1841-ben bemutatott darab Adolphe Adam muzsikájával hódította meg a világot. A produkció valódi kuriózum – a Győri Balett előadásában e misztikus, egyszerre gyönyörű és borzongató történet ezúttal Lajkó Félix zenéjével kel új életre.

A koreográfus, Velekei László így nyilatkozott: „Nekem minden alkotásnál van egy vízióm. A Giselle esetében a halálba táncoltatás volt az a kép, amelynek alapján dolgozni kezdtem. A falusi lány szerelmi csalódása és földöntúli léte történetének esszenciáját egy felvonásba sűrítettem össze. Olyan előadásra törekszünk, amely színházi, egyben balett-, ugyanakkor önálló koncertélmény is.” A darab címszereplője és főhőse, Giselle eleinte csak egy lány a sok közül. Kedvese, Albrecht számára a szerelem csupán játék. Giselle egyik ismerőse, Hilarion gyengéd érzelmeket táplál a lány iránt, így nem nézi jó szemmel Giselle és Albrecht románcát. Féltékenységében tönkreteszi kapcsolatukat azzal, hogy szembesíti a lányt Albrecht árulásával és menyasszonyával. Giselle-en elhatalmasodik az őrület, képtelen elfogadni, hogy Albrecht becsapta. Dühtől emésztve először csak ruháit, majd haját kezdi tépni, végül holtan esik össze. Történetünk a villik erdejében folytatódik,  olyan szűzlányok visszatérő, kísértő szellemei ők, akiket az esküvőjük előtt hagytak el vagy csaltak meg, és akik az erdőbe tévedő férfiakat bosszúból a halálba táncoltatják. Gyönyörűek és rémesek, misztikusak és zavarba ejtők. Egyszerre van jelen bennük a fiatalosság, a szépség, a halál és a rothadás. Vezérük Myrtha, alakjából árad a bosszúvágy, a nőiesség és a veszély. Nem tűr ellentmondást, puszta megjelenésével megbabonázza a férfiakat. Giselle a villik között támad fel…

A bemutató a Bartók Tavasz keretében, a Fonó Budai Zeneházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

Díszlet: Szendrényi Éva
Zene: Lajkó Félix Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész
Dramaturg: Csepi Alexandra
Jelmez: Győri Gabi
Fény: Stadler Ferenc
Asszisztens: Bajári Levente Harangozó-díjas
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész

Szereplők:

Giselle Herkovics Eszter Adria
Albrecht Daichi Uematsu
Myrtha / A vad Guti Gerda
Hilarion Luka Dimić
Villik: Tetiana Baranovska, Szendrey Rebeka, Joó Lea Napsugár, Marjai Lili Anna, Tatiana Shipilova, Kovács Eszter, Matuza Adrienn, Tüű BarbaraFérfiak: Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Luigi Iannone, Szentiványi Richard, Jekli Zoltán, Borna Cicak, Thales Henrique, Nikolas Askonidis

Közreműködő zenészek (felvételről):

hegedű Lajkó Félix
gitár Sidoo Attilacselló Kertész Endre
nagybőgő Barcza Horváth József
tuba Mazura János
dob Czirják Tamás

Jegyárak: 2.900 Ft, 3.500 Ft, 4.200 Ft

2024. szeptember 15-től szeptember 30-ig fotókiállítás a 45 éves Győri Balettről

Body Science
Papp Tibor fotókiállítása
Balaton Színház, Simándy Terem