Kiállítás Sóstói Múzeumfalu 2023 Nyíregyháza

Petőfi az étlapon - Új, időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban
2023. május 31-ig látogatható

A kiállítás megtekintése regisztrációhoz kötött. Bejelentkezni e-mail címünkön lehet.

A „Petőfi az étlapon” című időszaki kiállítás megtekinthető 2023. január 26-tól március 31-ig keddtől péntekig 9.00-15.00 óra között. Hétfőnként a múzeum zárva tart!

(Majd 2023. április 01-től április 30-ig keddtől vasárnapig 9.00-17.00 óra között és 2023. május 01-től május 31-ig 9.00-18.00 óra között látogatható a kiállítás.)

A KALAMÁRIS VENDÉGLŐ szellemi táplálékkal várja Önöket a Sóstói Múzeumfalu bejárati fogadóépületében!

Virtuális étlapon kínálják Petőfi Sándor költeményeit a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban. A Kalamáris Vendéglő megnyitásával, nem mindennapi kiállítással ünnepli a múzeum a költő születésének 200 évfordulóját.

A kiállítás egyetlen teremben kapott helyet, mely berendezésével egy kisvárosi vendéglő hangulatát nyújtja. A Kalamáris Vendéglőbe érdemes jóllakottan érkezni, mert valós ételek helyett szellemi táplálékot tudunk a digitális étlapról rendelni. Az asztalokon tányérok helyett tabletek vannak, melyekhez a vendégek a belépőjegyhez kapott fülhallgatóval csatlakozhatnak.

A kijelzőn megjelenő aktuális étlapról tudjuk kiválasztani a nekünk tetsző Petőfi-verset, melynek meghallgatása után a virtuális pincér játékba invitál: a tányéron felkínált három szövegrészlet közül kell kiválasztanunk azt, amelyik elhangzott a versben. A választ maga Petőfi „értékeli”, s egyúttal továbblépési lehetőséget biztosít a rövid animációs videóhoz, amely a versben megjelenő néprajzi tárgyhoz kapcsolódik.  „A vendéglőben azért is kapott helyet a digitális technika, mert fontosnak tartjuk, hogy a fiatalokat is meg tudjuk szólítani. Az applikáción keresztül talán semmihez sem hasonlító vizuális impulzust kapnak egy-egy tárgyról” – mondta el Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

Az egyik falszakaszon a vendéglőben „megfordult” kortárs költők portréi helyezkednek el, akik nem a szakáccsal készítettek közös fotót, hanem költeményeiket hagyták hátra a Kalamáris Vendéglőben. Nem is akármilyen művek ezek: Petőfi-átiratok, parafrázisok, melyeket nem a teremben, hanem a múzeum egy másik pontján, az egyik deszkakerítésen olvashatunk el. A séta egyúttal alkalmat ad arra is, hogy a szabadtéri néprajzi múzeum népi építészeti örökségünket reprezentáló épületeivel is ismerkedjünk.

A vendéglő falain elhelyezett költeményeket és a digitális étlapról „fogyasztható” Petőfi műveket a néprajzi tartalom köti össze, persze a kontextus eltérhet. A népi kultúra szellemi és tárgyi hagyatéka tovább él a szépirodalomban, ezért a költemények, prózai művek megértéséhez néprajzi ismeretek szükségesek. A vendéglő falán a versekben megjelenített tárgyakkal, esetleg modelljeikkel, kicsinyített makettjeikkel találkozik a betérő vendég.

A kiállítási koncepció része a játék is, amelyre a vendéglőkben megszokott fekete táblán olvasható feliratok hívják fel a figyelmet. Ez változó tartalommal fog megjelenni a kiállítás időtartama alatt, pl. Petőfi-versének címéből készült anagramma megfejtésére vagy éppen a látogató által kedvelt, néprajzi tartalmú vers megosztására sarkallja a vendégeket.

A vendéglőből a zene sem hiányzik: Petőfi három folklorizálódott versét hallgathatjuk meg, ha egy könyv ráhelyezésével elindítjuk a népi zenekar felvételét.

A kiállításban a versek dominálnak, kevés a magyarázó szöveg. Ezek egy fiktív utazási iroda „hirdetésén”, illetve egy dekorációs elemnek álcázott hands-on installáció kinyitható táblái mögött olvashatók. Utóbbi esetben a narratíva csak a látogató cselekvésével válik elérhetővé. A szöveges magyarázat mellett ábrák, archív fényképek, 19. századi újságok illusztrációi segítik a megértést. A magyarázatot különösen azok a korosztályok – így az egyik legfontosabb célcsoport, az általános és középiskolai tanulók – igényelhetik, akik számára már nem lehetett személyes élmény a néprajzi múzeumokban bemutatott kor és életmód.

A fiktív utazási iroda ajánlatát tartalmazó poszter a megye irodalmi emlékhelyeit népszerűsíti. Ismert, hogy Petőfi többször megfordult Szatmár vármegyében, vendégeskedései során több költemény is született, amit a szóbeli hagyomány mellett irodalomtörténeti kutatások is igazolnak. Az irodalmi emlékhelyek térképes megjelenítése a sokszor hiányzó földrajzi ismeretek megszerzésében is segít, ugyanakkor szövegei a helyi Petőfi-mondák mellett pl. Kölcsey Ferenc, Czóbel Minka, Ratkó József, Képes Géza stb. életének és munkásságának helyi vonatkozásaira is felívják a figyelmet.

A kiállítás elsődleges célja, hogy felkeltse az érdeklődést a népi kultúra iránt, mindezt szokatlan megközelítéssel, hiszen a költő műveihez a néprajz felől közelít. Az alkotók törekedtek arra, hogy a tárlat ráébressze a felnőtt nemzedéket arra, hogy a gyerekek tanulását szemléletes eszközökkel, sajátos módszerekkel segíthetjük. A gyerekeket pedig arra szeretné sarkallni, hogy az internetes találatok egy-két mondatos definíciói helyett olyan tanulási helyszínt válasszanak, ahol a vizuális megerősítéssel és a változatos, többszintű bemutatással elmélyültebb tudáshoz juthatnak. Nem utolsósorban az sem titkolt cél, hogy a Kalamáris Vendéglőből távozó látogatók több verset olvassanak, köztük Petőfi műveit.

Állandó kiállítás a Túristvándi csűrben: Értéktár a múzeumban - Múzeum az értéktárban

Új állandó kiállításunkban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ékességeit ismerhetik meg egy helyen!

A Hungarikum törvény lehetőséget biztosít minden megye számára – határon innen és túl – helyi értéktár létrehozására. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – eddig – közel 150 megyei értéket gyűjtött egy csokorba, melyek a templomoktól kezdve a hagyományos, kulturális jelenségeken, szokásokon át, egészen a természeti kincsekig terjednek.

A Túristvándi csűrben 11.00 órakor új állandó kiállítás nyitjotta meg kapuit a nagyközönség előtt, Értéktár a múzeumban - Múzeum az értéktárban címmel. A Megyei Értéktár gyöngyszemeit méltatja a kiállítás, méltó helyre emelve ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megszámlálhatatlan kincsét.

Örökségünk, kincseink a skanzenben
Megnyílt a megyei értékeinket bemutató állandó kiállítás.
A Túristvándi csűrben kapott helyet a sóstói skanzen új, Értéktár a múzeumban – Múzeum az értéktárban című állandó kiállítása, amit húsvéthétfőn láthatott először a nagyközönség.

Hittel, szívvel, odaadással
– Értéket képviselni a XXI. században nagyon nehéz feladat, mert míg a népzene és -tánc, a hagyományőrzés izgalmas lehet, addig egy enteriőrkiállítás a legtöbbek számára már nem jelent semmit. Ennek oka, hogy azok, akik értették, miért van úgy berendezve egy tisztaszoba, ahogy, vagy tudták, miért tették a máriapócsi kegykép másolatát a két ablakszem között, már nincsenek köztünk. Ezért magyaráznunk kell – ez a mi missziónk, ahogy azt is felvállaltuk, hogy továbbadjuk a megyei értékeket, hiszen ez az örökségünk a következő generációk számára – mondta a megnyitón Baloghné Szűcs Zsuzsanna. A skanzen igazgatója hozzátette: a megyei értékeket bemutató tárlatnak köszönhetően a Túristvándi csűr is új funkciót kapott.

– Az értékgyűjtés olyan küldetés, amit ha valaki a zászlajára tűz, viheti, míg az ereje tartja – vette át a szót Baracsi Endre. A megyei értéktár elnöke Kaló Zoltán gondolatait idézve rámutatott: a magyar kultúra az, ami megtartott minket egy évezreden át, így mindannyiunk kötelessége az őseinktől kapott örökséget továbbadni az utánunk következő nemzedéknek. Ezt a munkát azonban csak hittel, szívvel és odaadással lehet végezni.

– A tárlat otthonra lelt a múzeumfaluban, s bízom benne, hogy nagyon sokan fogják megtalálni itt azt az értéket, ami a lelkükhöz, identitásukhoz a legközelebb áll.