Kincsem musical

Kincsem musical

Nemzeti Lovas Színház

A Pintér Tibor vezette Nemzeti Lovas Színház ismét nagyot alkotott: talán soha nem volt korábban még ennyire érzelmes és egyben drámai, ennyire megható és egyben felemelő darabjuk, mint a Mórahalmon bemutatott új szuperprodukciójuk, a Kincsem. A legyőzhetetlen csodakanca újabb versenyt nyert: ezúttal a színházszerető közönség szívét hódította meg.

A társulat az eddigi legjobb lovas színházi produkcióját hozta létre, ráadásul a darab önálló színházi élményként is maradandó: tele van drámával, tragikus sorsokkal, remek jellemábrázolásokkal, miközben látványos showként is tökéletesen működött – a Nemzeti Lovas Színház csapata igazán megindító produkcióval lepte meg a közönséget.

Pedig valójában még csak nem is Kincsemről szól a darab: a csodakanca élete és a kora, amelyben a sikereit halmozta csak alapjául szolgál a drámai alaphelyzetnek: egy apa fiatalon elveszti a gyermekét. Nem tudja elfogadni az elfogadhatatlant: az ő gyötrődéseit, vívódásait helyezi előtérbe a darab, gyakran álomszerű, spirituális utalásokkal. Mégsem lesz giccses, tömjénes az előadás: a karakterek lélegeznek, éreznek, kínlódnak és felemelkednek.

Blaskovits Ernő szerepében Pintér Tibor az eddigi legjobbját nyújtja: lám-lám a szőke herceget, a hősszerelmes Herkulest is láthatjuk elesetten, meggyötörten, amint az élet a homloka elé helyezi a pisztolyát. És azt is láthatjuk, ahogy félrelöki a revolvert és megküzd a démonaival. Az ő belső vívódását nagyszerűen támasztják alá, erősítik fel a klasszikusokra hangszerelt Mészáros László-dallamok, amelyek nagyon maiak, több slágergyanús szerzemény is akad közöttük. A monológusok és dialógusok gördülékenyek, Lőrincz Andrea feszes, izgalmas szövegkönyvet írt, és a dalszövegeket is csak dícsérni lehet: tele vannak játékossággal, ötletekkel.

Nagy erénye továbbá a darabnak, hogy nem akar hasonlítani a vele azonos című mozis megaprodukcióra, nem másolja azt, külön mítoszt épít a varázslatos csodakanca szelleme köré. Itt a lónak lelke van: gondolkodik és beszél, megéli a jelent, de nem feledi a múltat, amelyet neki is el kell engednie ahhoz, hogy örök győztes maradhasson.

Szereposztás:

• Blaskovits Ernő: Pintér Tibor
• Hesp Róbert: Mohácsi Márk
• Sztáray grófnő: Pápai Kíra
• Mara: Papadimitriu Athina
• Elisabeth, Kincsem: Bányavölgyi Donáta
• Apa, Rikkancs, Géza: Bencze Sándor
• Kisfiú: Surányi Döme
• Énekesnő: Ilyés Jenifer

Közreműködnek  a Nemzeti Lovas Színház tánckara és lovasai.

Írta: DEÁK-LŐRINC ANDREA
Zenét hangszerelte: MÉSZÁROS LÁSZLÓ
Koreográfus: SZERETVA RENÁTA és VINCZE LEVENTE
Látvány: SZONDI GYÖRGY
Technikai vezető: BÓDI CSABA
Hang: BÓDI MARTIN
Rendezte: PINTÉR TIBOR

Az előadás hossza 2x60 perc  1x30 perces szünettel.