Csillagászati Szabadegyetem Budapesten, a Polaris Csillagvizsgálóban 2019

Holdséta ’69 – előadássorozat a Polarisban

Február elején indul hagyományos tavaszi sorozatunk, melynek a holdutazás 50. évfordulóján mi más címet is adhatnánk? Holdséta ’69!

Sorozatunkban azonban nem csak az Apollo-11-gyel foglalkozunk, hanem más, érdekes és aktuális témákat is bemutatnak meghívott előadóink. Hol tart ma, 2019-ben a Naprendszer felfedezése? Hol tart a magyar csillagászat a XXI. század elején? Mi érdekli az amatőr csillagászokat és mi a szakcsillagászokat? Ilyen kérdésekre próbálunk választ adni az idén 40 éves Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban.

Előadásaink keddenként 19 órakor kezdődnek! (Kérjük a pontos megjelenést!) A részvétel MCSE-tagok számára díjtalan, egyébként 1000 Ft (felnőtt), illetve 600 Ft (diák, nyugdíjas).

Derült idő esetén az előadásokat távcsöves bemutató követi. Az előadások utólag megtekinthetők Youtube-csatornánkon. Az előadások az MCSE tagjai számára ingyenesek, akárcsak azoknak, akik az előadás után a helyszínen lépnek be az egyesületbe. 

Február 5. Látogatóban az Ultima Thule kisbolygónál (Tóth Imre)

Február 12. Mindenki a Holdra néz (Mizser Attila)

Február 19. Harminc évvel ezelőtt alakult újjá az MCSE (Mizser Attila)

Február 26. A nagy panda-perturbáció, avagy beszámoló a pekingi diákolimpiáról (Világos Blanka)

Március 5.  A Gaia-útikalauz galaxislakóknak  (Szabados László)

Március 12. Holdjárók egykor és ma (Horvai Ferenc)

Március 26. Hol volt, hol nem volt csillagképek 

Gesztesi Albert előadása (könyvbemutató)

"Körülbelül három évet dolgoztam ezen a könyvön, csaknem egy évig kiadót kerestem. Végül a Kossuth kiadó gondozásában jelent meg, nagyon szép kivitelben, amiért hálás vagyok nekik.
Nehezítette a könyv kiadását, hogy a 250 oldalas könyv minden oldalán legalább egy színes kép/ábra szerepel, ami nem kevés költséggel és munkával járt.
Ami pedig a tartalmát illeti:
Az emberiséget mindig is foglalkoztatták a csillagok. Ma talán kevesebb az időnk és a lehetőségünk megfigyelni őket, főleg akkor, ha nagyvárosban élünk és folyton rohanunk.

Ha viszont mégis megállnánk néhány órára, ez a könyv segít eligazodni az éjszakai égbolton, és azt is megtudhatjuk belőle, milyen állattal vagy emberi alakkal azonosítottak egy-egy csillagképet az indiánok, az ausztrál őslakosok, az arabok, vagy éppen milyen mítoszokat kötöttek hozzájuk az ókori görögök.

A könyv első részében a csillagképek kialakulásával és ábrázolásuk fejlődésével ismerkedhetünk meg az ősember elképzeléseitől egészen napjainkig.

A másik felében nem csak a görög és latin mitológiai szövegek, hanem más népek (ausztrál, kínai, indiai, afrikai, arab, amerikai, inuit stb.) csillagmeséi és csillagkép ábrázolásai is helyet kaptak.

A harmadik részben pedig a ma hivatalosan elfogadott 88 csillagkép (az északi és a déli félgömbön összesen) részletes ismertetésére kerül sor.

Végül talán a legfontosabb, hogy magyar őseink által a csillagos égboltra álmodott alakokkal és égi mesékkel is megismerkedhet az olvasó.

Talán az utolsó pillanat, hogy ezeket leírjuk, elmeséljük utódainknak, átörökítsük őseink mondavilágának ezt a gyönyörű szegmensét, mielőtt az végleg a feledés homályába veszne."

Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület honlapja és közösségi oldala