A Mohácsi csata és a török megszállás ideje, múzeumi óra a Kanizsai Dorottya Múzeumban

A mohácsi csata és a török megszállás

A Kanizsai Dorottya Múzeum állandó kiállításának egyik egysége a „Mohács népe” című tematikus összeállítás, amely két oldalra tagolódik. Baloldalt a vitrinsor első egységében az 1526-os csata és a török megszállás emlékei kaptak helyet, valamint a magyar hadfelszerelés darabjai, a lovas felszerelések és a török fegyverek. A következő vitrinben láthatók a török hódoltság alatti használati tárgyak, ennek a kornak az emlékei. A kiállítás az 1526-os mohácsi csata 400. évfordulós megemlékezésével záródik.

Bár az Oszmán Birodalom ma már nem létezik, de terjeszkedésének következményei és egykori jelenlétük emlékei a kiállításban többször is felbukkannak. Következményei közé tartozik a déli szláv népek észak felé húzódása, az 1526-os tragikus végű csata és az azt követő 150 éves török uralom, amit Mohács esetében az 1687-es győztes, úgynevezett második mohácsi csata szüntetett meg, majd ezt követően Mohács soknemzetiségűvé válása.

Mohács ipara

Mohács gyáriparát elsősorban a nagyobb létszámmal működő, különféle, kisipari műhelyek képviselték. A vitrinsorban a céhes ipar után a téglagyártás, bőrgyártás, selyemgyártás, mezőgazdasági kisgépgyártás, szappangyártás és egy különleges termék, a gyógyszertári csomagolóanyagok (dobozgyár) emlékei láthatók.

Az élet Mohácson

A témákhoz kötődve három olyan személy van kiemelve, akiknek tevékenysége igen jelentős volt Mohács társadalmi életében, és egyben kifejezi a sokszínű Mohács egységesülését is. Ebben a témában az egyik legérdekesebb személyiség a szerb anyanyelvű Igali Szvetozár volt.

A vitrinsort az egykor igen híres és nagyon tevékeny mohácsi fényképész, Predács Ferenc fotós-felszerelésének néhány darabja zárja. Mohács és a város környékének igen sok egykori és még ma is élő lakója megfordult a műtermében. A múzeum birtokában lévő és az általa készített fényképek üveg-, illetve cellulózalapú negatívjainak száma mintegy 20.000 darabot tesz ki. A vitrinsorral szemben, a jobb oldali utolsó beugróban, a műtermi fényképek hátteréül szolgáló asztalka és bársonyszék látható.

A vitrinsorral szemben, a jobb oldali második beugróban vannak bemutatva a Dunához fűződő szokások, tevékenységek, foglalkozások és azok tárgyai, dokumentumai. Mohács és a szomszédos dunai települések lakói számos munkalehetőséget találtak a folyónak köszönhetően. Bemutatásra került a vízimolnárok, halászok élete, valamint a „vízenjárók” patrónusához, Nepomuki Szent Jánoshoz kapcsolódó hagyományok is.