Réce tanösvény Apaj, ökotúra a Felső Kiskunsági pusztán, a Kiskunsági Nemzeti Park területén

A kisforgalmú aszfaltút a terület nyugati határát képezi és innen nagyobb összefüggő szikes puszta látható. Főleg a tavaszi és kora nyári időszakban az úthoz közel eső vizes laposokban nagyon sok madár figyelhető meg. Aki több időt kíván itt eltölteni, annak az Apaj község közelében levő Réce tanösvény végigjárását javasoljuk.
A tanösvény az Apajról keleti irányba leágazó Kunpeszér - Bugyi felé haladó közforgalmú műúton érhető el. A tanösvény kiinduló pontját egy nagyobb tájékoztató tábla jelzi, ahol az út szélén parkolni is lehet.
Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni. A tanösvény a halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait is. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból, pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára.
A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürke marha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók.
A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek

További látnivaló még a Kunszentmiklóson található az 1820-as években, klasszicista stílusban épült un. Virágh-Kúria. Az épületében a természetrajzi kiállítás mellett, a kiskunsági népélet tárgyi és szellemi értékei láthatók.

Megközelítése: Apajról a Kunpeszér-Bugyi összekötő úton.
Hossza: 1100 m
Az útvonal jelzése: fehér nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan

Állomások:

1. Apaji halastavak (vizes élőhely rekonstrukció)
2. Madárélet a tavon
3. A nádasok madárvilága
4. A töltés mentén haladva
5. Puszták világa

1. Apaji halastavak (vizes élőhely rekonstrukció)

A Duna szabályozása és a pangó vizeket elvezető csatornarendszer kiépítése után a terület kiszáradt, elmaradtak az élővilágot éltető rendszeres árvizek. Megváltozott a talaj, a növény- és állatvilága. Így alakult ki hazánk második legnagyobb szikes pusztája. A hajdani gazdag vízivilágot felidéző mocsarak csak a legmélyebb részeken maradtak meg.
A halastó elnevezés ma már csak a terület régi hasznosítására utal.
Az 1950-es években kialakított halastórendszerhez a vizet szivattyúkkal emelték át a szomszédos csatornából, később kacsatenyésztéstől reméltek hasznot. A tavak lassan elmocsarasodtak, s már csak kedvező években alakultak ki időszakos vízborítások.
A terület 1975 óta védett, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság megteremtette a feltételeit a vízrendezések előttihez hasonló állapot fenntartására. Minden évben nyár végétől tavaszig szivattyúk táplálják a tórendszert. A tavakba juttatott halivadékok és a megfelelő vízszintszabályozás kedvező feltételeket biztosít a fészkelő madárközösségnek, tavasszal és ősszel a vonuló madárseregek kedvelt pihenő- és táplálkozóhelye.

2. Madárélet a tavon

A kilátóból igen változó kép tárul elénk. Kora tavasztól a tél beálltáig más és más fajokat figyelhetünk meg a tavon és környékén.

A nyílt vizek leggyakoribb fajai:

• bütykös hattyú (Cygnus olor) Költési idő márciustól-július közepéig. Látható egész évben
• kanalas réce (Anas clypeata) Költés: április végétől- Június végéig. Látható februártól-novemberig
• barátréce (Aythya ferina) Költési idő: április végétől- június közepéig. Látható febr-novemberig
• nyílfarkú réce (Anas acuta) Költési idő: április utolsó harmadától-július közepéig. Látható: februártól november elejéig
• fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) Költési idő: május közepétől- július közepéig. Látható április közepétől-szeptember utolsó harmadáig
• nagy kócsag (Egretta alba) Költési idő:március vége-április eleje.  látható febr végétől-szeptemberig, de át is telelhet
• barna rétihéja (Circus aeruginosus)  Költési idő: április-júlilus. Látható márciustól-októberig
• fehér gólya (Ciconia ciconia) Költési idő: április első harmadától-július utolsó harmadáig. Látható: március közepétől- szeptember közepéig

3. A nádasok madárvilága

A csatornákat, tavakat szegélyező nádas, a tavak mellett felnövő nyárfák, füzek, ezüstfák egészen más fajoknak biztosítják az életfeltételeket.

• Bölömbika (Botaurus stelleris) Költési idő: április közepétől-június végéig. Látható: március-október
• Guvat (Rallus aquaticus) Költési idő: április utolsó harmadától—július végéig. Látható: egész évben
• Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)  Költési idő: május –július első fele. Látható: április közepétől-október közepéig
• Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) Költési idő: május -július. Látható: április-augusztusban
• Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) Költési idő: Május -július közepéig. Látható: április végétől- augusztus végéig
• Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon)(költési időszak: márc. végétől-jún. végéig, látható: márc első harmadától-.okt. végéig látható)
• Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) (költés: május közepétől-jún. közepéig, látható: ápr. közepétől-okt. elejéig)
• Barkóscinege (Panurus bimarmicus) (költési idő: márc utolsó harmadától- júl. közepéig, látható: egész évben)
• Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) ( költés: április- július. közepéig, látható egész évben)
• Kékbegy (Luscinia svecica)(költési idő: ápr utolsó harmadától-jún. végéig, látható: márc. végétől-szeptember utolsó harmadáig)
• Függőcinege (Remiz pendulinus) (költési idő: ápr. elejétől-júl. végéig, látható: egész évben)

4. A töltés mentén haladva

A békafajokat jellegzetes hangjukról is felismerhetjük.
Alkonyattájt messzire hallatszik a kecskebékák ( Rana esculenta), tavi békák ( Rana ridibunda) brekegő kórusa. Napközben a vöröshasú unkák (Bombina bombina) „unk-unk” hangjával van tele a levegő. A zöld varangyok (Bufo viridis) monoton pirregése is jól kivehető.
A gát szikes talaján az ujjnyi átmérőjű lyukakban rejtőzködik hazánk legnagyobb pókja, a szongáriai cselőpók /Lycosa singoriensis/, melynek teljes testhossza a 4 cm-t is elérheti. Hálót nem sző, alkonyatkor vadászik főleg sáskákra és tücskökre.

5. Puszták világa

A vízrendezések után a csatornákkal behálózott földeken rizst termesztettek, a magasabb részeken intenzív gazdálkodású mezőgazdasági táblák sorakoztak. A talaj magas sótartalma, rossz vízháztartása, tápanyagszegénysége miatt a termelés nem volt gazdaságos.
A nemzeti park megalakulása óta az intenzív mezőgazdaság megszűnt a területen, de a hagyományos legeltetésnek ma is fontos szerepe van a sótűrő növényzetből álló szikes puszták fennmaradásában. A magyar szürkemarha mellett a ma már ritka bivalycsordát is megfigyelhetjük. A nagy legelők fontos túzokélőhelyek, a repce- és lucernatáblák a téli takarmányt biztosítják a fokozottan védett madár számára. A természetvédelmi gondoskodásnak köszönhetően ma itt él a hazai legnépesebb túzokállomány.
A faj érzékenysége miatt a terület csak a kijelölt tanösvényen látogatható.

A szikes puszták, mocsarak leggyakoribb fajai:

• túzok (Otis tarda)(költés idő: Április utolsó hetétől-június végéig, látható: egész évben)
• nyári lúd (Anser anser)(költési idő: II. közepétől -IV. közepéig,. Látható: február elejétől- november végéig)
• székicsér, (Glareola pratincola)(költési idő: május utolsó harmadától-júl. közepéig, látható: április -szeptember első harmadáig)
• gólyatöcs, (Himanthopus himanthopus) (költési idő: ápr. utolsó harmadától- július utolsó harmadáig, látható: április közepétől- szept. első harmadáig)
• Bíbic (Vanellus vanellus)(költési idő: márc utolsó harmadától-július végéig, látható: febr. elejétől-szept.)
• piroslábú cankó (Tringa totanus)(költési idő: ápr elejétől-júl. végéig, látható: márc elejétől-szept. végéig)
• nagy goda (Limosa limosa)(költési idő: április-jún, látható: márc.-aug.)
• nagy póling, (Numenius arquata)(költési idő: április végétől- jún.végéig, látható: márc-októberig)