Vajdahunyadvár kiállítás 2020. Állandó kiállítások a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

A vadászat aranykora Magyarországon
Vadászat a 19-20. században. Megújult állandó kiállítás!

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása óta (1896) foglalkozik a hazai vadászati kultúra és a vadgazdálkodás bemutatásával, népszerűsítésével és kutatásával. Az intézményben, a Vajdahunyadvár gótikus termeiben nyílt meg az ország első állandó vadászati kiállítása a millenniumi ünnepségeket követően, amely egyedülállóan gazdag gyűjteményi anyagával azóta is várja az érdeklődőket.
A 2019 júniusában megújult kiállítás célja, hogy a több mint száz évre visszatekintő hagyományokat folytatva megismertessük a látogatókkal magyar vadászat múltját és tradícióit, a vadászatban elért eredményeket, valamint a Kárpát-medence vadfaunáját. Emellett arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy Magyarország – a 19. századtól, majd a világháborúk okozta hatalmas károkat követő sikeres vad- és erdőgazdálkodásnak köszönhetően a 20. század második felétől ismét – vadászati nagyhatalomnak nevezhető. A kiállítás három teremben, három tematika menté mutatja be a hazai vadászat legsikeresebb, eredményeken leggazdagabb időszakát.

Az első teremben a vadászatban használt fegyverek és egyéb felszerelési tárgyak különböző válfajaival, és a technikai fejlődés különböző stációival ismerkedhetnek meg a látogatók. Az érdeklődők olyan különleges műtárgyakat is szemügyre vehetnek itt, mint például gróf Széchenyi István vadászpuskája vagy a múzeum orvvadászeszköz-gyűjteménye, amely az egész országban egyedülálló tárgykollekciót képez. A tárlat második tematikus egységében, a múzeum világviszonylatban is kiemelkedő trófeagyűjteménye, illetve a Magyarországon egykor és többségében ma is vadászható apró- és nagyvad fajok bemutató diorámák láthatók.
A Vajdahunyadvár talán legimpozánsabb kiállítóhelységének, a Trófeateremnek kiállítási koncepciója hű maradt a múzeum eredeti, megnyitásakor kialakított elgondoláshoz, ugyanakkor a látogatók több újdonságot is felfedezhetnek a kiállítási elemek között. Az új trófeák mellett például egy vaddisznókat bemutató szekcióval bővült a kiállítás.

A tárlat harmadik, Az eb a vadász kutya nélkülcímű egységében a képzőművészeti alkotásokon keresztül mutatjuk be a vadászkutyák használhatóságának sokoldalúságát és legjellegzetesebb kutyafajtákat. A kiállításrész külön foglalkozik a kopózással, a falkázással, az agarászattal, a kotorékozással és a solymászattal. Az érdeklődők az állat tematikájú rézmetszetek legnagyobb mesterének tartott Johann Elias Ridinger alkotásainak impozáns kollekcióját, valamint ifjabb Vastagh György anatómiailag hiteles kutyaszobrait is megtekinthetik. Nem kizárólag a vadászkutyák jellegzetes fajtajegyeit tanulmányozva így, hanem az ebek páratlan szépségét is.

A ló – Nemzeti lókiállítás

Akarja látni Kincsem csontvázát? Szeretné megismerni a magyar lófajtákat? A ló – Nemzeti lókiállítás sok érdekes és fontos ismeretet tartogat. A kiállítást gyermek látogatóinknak is ajánljuk.

Kíváncsi arra, hogy melyek a magyar lófajták? Hogyan működött a lóvasút, a fiáker és az omnibusz? Hány futamban bizonyult verhetetlennek Kincsem, és ki volt a legjobb barátja? Érdekli, milyen eszközökkel gondozzuk a lovakat? Melyek a ló testtájai, és vajon tényleg az a térde, ami annak látszik?
Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphat választ kiállításunkból.

Kincsem – Imperiál: Híres magyar versenylovak

A kiállításban látható múzeumunk két valódi „kincse”: Kincsem és Imperiál csontváza, s bemutatjuk sikereik történetét is.
A hazai versenyló-tenyésztés kiemelkedő eredménye Kincsem, akinek sikerei máig felülmúlhatatlanok. Élete során 54 versenyben indult, és minden alkalommal győzött. A versenyekre Hesp Róbert készítette fel, akinek gödi tréningtelepét maketten mutatjuk be.
A korszak másik kiemelkedő magyar tenyésztésű versenylova volt Kisbér, aki Epsomban derbyt tudott nyerni.
Míg Kincsem és Kisbér főleg a versenypályán aratott világraszóló sikereket, addig Imperiál a tenyésztésben is kiemelkedő eredményeket ért el. Utódai közül tizenkét derby győztes került ki, ő maga pedig tizenötször volt apamén champion.
Az érdeklődők megismerkedhetnek a galoppversenyzés szabályaival és a versenyüzem működésének érdekességeivel is.
A rendszerváltás után a lóállomány magánkézbe került. A lovak trenírozását részben a Nemzeti Lóverseny Kft. idomárai, részben magánidomárok végzik.

A lóhasználat Magyarországon

Tudja, mi a különbség a szekér, a kocsi és a hintó között? Ismeri a magyar lófajtákat? Tudta, hogy a konflisokat és a fiákereket is „műszaki vizsgára” kellett vinni? Nézzen körül figyelmesen és választ kaphat ezekre a kérdésekre!

A ló egészen a 20. század elejéig nélkülözhetetlen volt a hadakozásban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben. A 19. század végétől a lovassportok is egyre nagyobb jelentőséget kaptak.
A hadakozásban a nomád hadviseléstől a lovagi harcmódon át eljutunk a huszárság kialakulásáig.
Megtudhatja a látogató, hogy mi a különbség a szekér, a kocsi és a hintó között, megismerheti a legfontosabb magyar kocsitípusokat. Sok érdekességet talál az érdeklődő a városi tömegközlekedés kezdeteiről, amikor az még lóvontatású járművekkel működött.

Rövid áttekintést adunk a lótenyésztés szervezeti fejlődéséről, és a legrégibb állami méneseinkről.
Legfontosabb kenyérgabonánk, a búza életében a szántástól a kenyérnek a boltokba szállításáig mindenütt fontos szerepet töltött be a ló.
Napjainkra a lovak egyre nagyobb részét a különböző lovassportokban használják. Kiállításunkban érdekes filmeket láthatnak – többek közt – fogatversenyekről.

A magyar lófajtákat ifj. Vastagh György és Vastagh László szobrai, valamint Hajba Nándor fotóinak segítségével mutatjuk be.

Amit a lovakról tudni érdemes

Milyen lószínek vannak?
Mit eszik a ló?
Miért kell a lovakat patkolni?

Az óvodás és iskoláskorú látogatóink interaktív, játékos módon ismerkedhetnek meg a lóval. Megtudhatják, melyek a ló testtájai, hányféle színük lehet, és azt is, hány részből áll pontosan a lábuk. Választ kaphatnak arra a kérdésre is, hogy mit eszik a ló, vagy miért kell őket patkolni. Kézbe vehetik a lóápolás és az istállótakarítás szerszámait.
A gyerekek egy lófantomon kipróbálhatják azt is, milyen érzés nyeregben ülni, az egészen kicsik pedig egy fából készült póni hátára felülve szerezhetnek élményeket.
A kiállításhoz múzeumpedagógiai és drámapedagógiai programok is kapcsolódnak.

Szőllősy Gábor

Mi alakítjuk / Agrár.Természet.Védelem
Új állandó kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban!

2019. június 19-én nyílt meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum új állandó kiállítása a Vajdahunyadvárban. A Mi alakítjuk / Agrár ⦁ Környezet • Védelem című tárlat célja a természetközeli- és a mezőgazdasághoz, emberi jelenléthez kapcsolódó élőhelyek egy-egy kiemelt, aktuális környezetvédelmi kérdésének bemutatása.
A kiállításban olyan a sokakat foglalkoztató környezeti kérdésekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, amelyek az egész emberiség és a Föld jövőjére hatással vannak, mint például a klímaváltozás, a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenése vagy a vízszennyezés hatásai.
A kiállítás hat főbb témakört érintve mutatja be a környezetvédelem fontosságát, illetve az emberi tevékenység hatását Földünkre. Foglalkozik az erdők helyzetével, a füves puszták, gyepek fenntartásával és megóvásával, a vizes élőhelyek védelmével, a szántók diverzitásának megőrzésével, a gyümölcsösök és a beporzó rovarok kapcsolatával, valamint a városi élőhelyek sajátosságaival.
A problémakörök bemutatása mellett a látogatók a mindennapokban alkalmazható egyszerű „praktikákkal” is megismerkedhetnek, amelyekkel hozzájárulhatnak környezetük állapotának megőrzéséhez, javításához. A tablókon olvasható jótanácsok mellett releváns összefüggésekre is igyekszünk ráirányítani a figyelmet. Többek között a kiállítás rámutat az erdők klímavédelemben játszott meghatározó szerepére.
A tárlathoz a gyerekek bevonása érdekében játékos kiállításvezető is készült. A kisegér, Aurél történetén keresztül a fiatalabbak számára is átélhetővé igyekszünk tenni a Földünket érintő környezeti kihívások problémakörét, a környezetszennyezés vagy éppen az állatok természetes élőhelyeinek eltűnését és ennek hatását az ökoszisztémára.

A magyar mezőgazdaság története a Kárpát-medencében – a kezdetektől 1945-ig

Hogyan gazdálkodtak a rég letűnt korok itt élő népei? Miről tanúskodnak a Kárpát-medencében a magyar nép megérkezése előtti időkből feltárt régészeti leletek? A hangya miért lett jelképe a szövetkezeti mozgalomnak olyannyira, hogy boltjaikat is egyszerűen Hangyaként emlegették az emberek? Számos hasonlóan érdekes kérdésre lelhetünk választ az őskortól 1945-ig a Kárpát-medence mezőgazdaságának történetét kronologikus rendben bemutató kiállításon.

A háziállatok kialakulása – domesztikáció

A modern, mai ember kialakulásának fontos állomása a neolitikus forradalom, melynek egyik lépcsőfoka az állatok háziasítása volt. Ennek régi és mai nyomait követi végig intézményünk hosszú korokon átívelő, domesztikációt bemutató kiállítása.

Erdészet

A kiállítás az erdőt mint életközösséget mutatja be. A mi éghajlati viszonyaink között az erdő a legösszetettebb, leggazdagabb életközösség. Benne a fák a meghatározók, de az erdő sok ezer növény- és állatfajnak is életlehetőséget nyújt.

A magyar szőlő és bor Európában

A különleges hangulatú Hunyad-pincében található az egyik legizgalmasabb kiállításunk, amely a magyar szőlő- és borkultúra történetét és hagyományos eszközeit mutatja be, írásos emlékek és érdekes fotók sokaságát felhasználva.

A halászat története Magyarországon

A halászat megközelítésének számtalan módja lehetséges. Ősi, és egyben napjainkig élő foglalkozás, melynek eredménye a hal, az emberi táplálkozás fontos eleme. Egyes formái azonban a szabadidő eltöltésének módját jelentik, hosszú távú fenntarthatósága pedig a természet- és környezetvédelem témakörébe tartozik.