Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
A Tanösvény Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő Tárkányi-tó partjáról, a BNPI Nyugati Kapu Látogató Központja mellől indul. A felsőtárkányi "három körös" tanösvények leghosszabb tagja.
Az Egertől északra lévő Szarvaskő település központjában lévő parkolóban található a Geológia tanösvény indítótáblája. Szarvaskő a Bükk hegység egyik legszebb fekvésű települése. Az Eger-patak szűk völgyében épült falut vulkáni kőzetekből álló meredek hegyoldalak fogják közre.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Jelenleg a Pocemnek vagy Farkaskőnek nevezett faluvégi dűlő barlanglakásai képzőművészeti alkotótelepként működnek. Tájházként berendezett barlanglakás nálunk nincs.
