A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
