A Bakony nyugati oldalán, enyhébb lankák közötti völgyben bújik meg Döbrönte kicsiny települése, ami felett drámai festőiséggel törnek az égbolt felé a középkori vár maradványai.
Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el.
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A településen jelentős építészeti értéket képvisel a Hegysor XVIII-XIX. században épült parasztházaiból kialakított skanzen, mely legfőbb vonzerőnk turisztikai kínálatunkban, s amely bejegyzetten is a kulturális örökség részét képezi. Az értékes épületeket 1970-ben nyilvánították védetté.
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.
Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
