
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.
A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.

A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.

Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.

Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.

A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.
A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.

A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.

Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.
Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.

Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.