A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. A ma is látható malmot Czékus Andor építette.
A kiállítás emléket állít az 1944-45-ös esztendők áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát.
