Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, a gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt. A fejlesztéssel az Emlékpark közelebb került korábban kitűzött céljaihoz, nevezetesen a vidéki közösségek megerősítésén keresztül, az Ópusztaszeren található kulturális táji örökségének, Szer Monostorának megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint Szer Monostor romjainak, kulturális örökségi elemeinek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségének, megismerhetőségének, befogadásának elősegítését, élményszerű bemutatását célzó törekvéséhez.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, a gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt. A fejlesztéssel az Emlékpark közelebb került korábban kitűzött céljaihoz, nevezetesen a vidéki közösségek megerősítésén keresztül, az Ópusztaszeren található kulturális táji örökségének, Szer Monostorának megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint Szer Monostor romjainak, kulturális örökségi elemeinek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségének, megismerhetőségének, befogadásának elősegítését, élményszerű bemutatását célzó törekvéséhez.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, a gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt. A fejlesztéssel az Emlékpark közelebb került korábban kitűzött céljaihoz, nevezetesen a vidéki közösségek megerősítésén keresztül, az Ópusztaszeren található kulturális táji örökségének, Szer Monostorának megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint Szer Monostor romjainak, kulturális örökségi elemeinek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségének, megismerhetőségének, befogadásának elősegítését, élményszerű bemutatását célzó törekvéséhez.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Megújult a gátőrház - Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark méltán egyik legkedveltebb épületét, a gátőrházat, az abban látható kiállításokat és az épület környékét az elmúlt időszakban felújították. A felújítási munkálatok az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság segítségével valósultak meg.
A Tornyai János Múzeum története több mint száz éves múltra tekint vissza és Hódmezővásárhely és térsége rendkívül gazdag régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit, képző- és iparművészeti alkotásait mutatja be.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
