A Zempléni-hegység-területén, így a Komlóskán található házakat a néprajztudomány az északi magyar háztípusba sorolja. A szoba, pitvar, kamra beosztású lakóházak határozták meg egykoron a falu képét. A házak mögött az udvaron istálló, csűr, sertésól, kút alkotta a gazdasági épületeket.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik. A reformáció során létrejött Kollégium hagyományai határozzák meg szellemiségét.
Sváb közösség korabeli tárgyait, eszközeit emlékeit mutatja be a gyűjtemény. Hétfőtől péntekig lehet előzetesen bejelentkezni a látogatásra az önkormányzat elérhetőségén.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A Tájház Portákon két épület található, melyek a XIX. és a XX. század egy-egy időszakát mutatják be.
A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.
A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.
A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
Mindannyiunk felelőssége tovább vinni azt az őseinktől kapott örökséget, amit ők is fontosnak tartottak továbbadni a következő nemzedéknek. A hercegkúti Tündér Pajta ezzel a hitvallással nyitja kapuit és fonja össze a múlt és jelen értékeit.
Országos eseménynaptár
