Komárom-Esztergom vármegyei látnivaló

A Rezső-kilátóból csodálatos kilátás tárulhat elénk: Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és a Dunakanyar, a Duna túloldalán pedig a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy látható.

Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.

Kívül-belül újjászületve, a hazai klasszicista építészet kiemelkedő alkotásához méltó külsővel várja látogatóit a bajnai Sándor-Metternich-kastély. A kastély egykor az Ördöglovas, vagyis gróf Sándor Móric és családja otthonául szolgált. A megszépült főépület új, élményalapú, interaktív tárlata modern szimulációs eszközök segítségével vonja be a látogatót Sándor Móric hajmeresztő lovas ugratásaiba és kalandjaiba. A kastély későbbi örököse, Metternich-Sándor Paulina is apja nyomdokaiba lépett hírnévszerzés tekintetében. Ő diktálta a divatot a 19. századi Párizsban, divatklubot alapított Bécsben, Richard Wagner neki ajánlotta egyik darabját, és Edgar Degas is megfestette őt. A bajnai kastély felújított termeiben beleshetünk Paulina elegáns ruhatárába is.

Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.

Vértessomló közelében, a 315 méteres Nagy-Somló hegyen magasodik a Somló-hegyi kilátó, melynek legfölső szintjéről élvezhetjük a vértesi és gerecsei tájra néző körpanorámát. Szétnézve a Kisalföld peremvidékéig láthatunk el Vértes és a Gerecse hegység csúcsain keresztül. Keleten Tatabánya hegyei látszanak, a Turul emlékművel és a Szelim-barlanggal A látkép nagy részét a Vértes pereme tölti ki, de a gesztesi várat is kiszúrhatjuk. Nyugaton Oroszlány, és a majki kolostor tornya bukkan elő a fák közül, illetve a bányászmúzeum is látható. Észak felé a Kisalföld Dunát követő síkja terül el, rendkívül tiszta időben még a Pozsonyig húzódó Kis-Kárpátokat is láthatjuk. A kilátó eredetileg katonai megfigyelőpontként működött a szovjet megszállás évtizedeiben. A kilátót Vértessomlóról közelíthetjük meg a legegyszerűbben, a piros háromszög jelzést követve.

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.

A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei, de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható.

A Táncsics Mihály Emlékházban 2 állandó kiállítás is látogatható Ácsteszéren. Táncsics Mihály Ácsteszéren született, utoljára 1877 őszén, 79 éves korában járt itt. Sok időnek kellett eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett, mert a ház egészen 1969-ig lakóházként működött. Végül 1971. március 15-én nyílt meg a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. Az épület a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el. Legutóbb 2006-ban újult meg. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is.

A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.

Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.