A H.E.G. 1969 óta működő kiállítóhely. Névadója Horváth Endre grafikusművész, a Magyar Pénzjegynyomda vezető tervezője volt. A galéria kortárs, képző- és iparművészeti időszaki tárlatoknak ad otthont.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
Magyarország hét zöld csodája közül egy Ipolytarnócon található. Az ősvilág elevenedik meg Ipolytarnócon. 11 állatfaj közel 3000, vulkáni hamuval konzervált lábnyoma várja a látogatókat sok egyéb földtörténeti és élővilág történeti csoda mellett.
Kortárs képzőművészeti állandó kiállítás és gyűjtemény - A Jánossy Képtárban a helyi művészek munkái mellett számos jelentős alkotó műve látható Balassagyarmaton.
A Jobbágyi melletti Nagy-hársas csúcson épült a geodéziai mérőtorony ami ma kilátóként működik. A tetejéről körpanorámás látványt nyílik Mátrára és a Mátraaljára.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Az Ófalu központjában egy takaros kis parasztporta áll, a Kézművesház. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással. Az épületben a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és testvértelepülésünkön - Kőrispatakon - tevékenykedő szalmafonók által készített munkák láthatók.
Az Ófalu központjában egy takaros kis parasztporta áll, a Kézművesház. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással. Az épületben a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és testvértelepülésünkön - Kőrispatakon - tevékenykedő szalmafonók által készített munkák láthatók.
Az Ófalu központjában egy takaros kis parasztporta áll, a Kézművesház. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással. Az épületben a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és testvértelepülésünkön - Kőrispatakon - tevékenykedő szalmafonók által készített munkák láthatók.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.
