A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A Martinek Emlékház városunk egyik különlegessége, melyben az alkotásai mellett a művész életének dokumentumai is helyet kaptak. Jelenleg nem látogatható.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A gyűjteményt a hagyományszerető Glöckner házaspár hozta létre az egykori hengermalom épületében, 1980-ban. A kiállításon régi paraszti szoba- kamra- és konyhabelső, továbbá iskolarészlet, mezőgazdasági eszközök, kismesterségek tárgyi emlékei és a mórágyi Tűzkődomb régészeti leletei láthatók. Különösen értékesek a fazekas központban készült cserépedények.
A gyűjteményt a hagyományszerető Glöckner házaspár hozta létre az egykori hengermalom épületében, 1980-ban. A kiállításon régi paraszti szoba- kamra- és konyhabelső, továbbá iskolarészlet, mezőgazdasági eszközök, kismesterségek tárgyi emlékei és a mórágyi Tűzkődomb régészeti leletei láthatók. Különösen értékesek a fazekas központban készült cserépedények.
A gyűjteményt a hagyományszerető Glöckner házaspár hozta létre az egykori hengermalom épületében, 1980-ban. A kiállításon régi paraszti szoba- kamra- és konyhabelső, továbbá iskolarészlet, mezőgazdasági eszközök, kismesterségek tárgyi emlékei és a mórágyi Tűzkődomb régészeti leletei láthatók. Különösen értékesek a fazekas központban készült cserépedények.
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
A Tájházban a szegényparaszti életmód bútorait és használati eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.
Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.
Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.
A tájház négy helyiségből áll. Három kiállítási helyiség és egy kamra helyiség, ahol mezőgazdasági eszközök, valamint egyes kézműves szerszámok, kellékek kaptak helyet. A kiállítási helyiségek berendezése eredeti, valaha használt tárgyakból, bútorokból áll, valamint több bábu felöltöztetve eredeti német népviseletbe bújtatva mutatja meg a régi korok divatját. A hőgyészi német viseleten kívül megtalálható Kalaznó, Dúzs, Dióserény, Murga népviselete is.
A tájház négy helyiségből áll. Három kiállítási helyiség és egy kamra helyiség, ahol mezőgazdasági eszközök, valamint egyes kézműves szerszámok, kellékek kaptak helyet. A kiállítási helyiségek berendezése eredeti, valaha használt tárgyakból, bútorokból áll, valamint több bábu felöltöztetve eredeti német népviseletbe bújtatva mutatja meg a régi korok divatját. A hőgyészi német viseleten kívül megtalálható Kalaznó, Dúzs, Dióserény, Murga népviselete is.
A tájház négy helyiségből áll. Három kiállítási helyiség és egy kamra helyiség, ahol mezőgazdasági eszközök, valamint egyes kézműves szerszámok, kellékek kaptak helyet. A kiállítási helyiségek berendezése eredeti, valaha használt tárgyakból, bútorokból áll, valamint több bábu felöltöztetve eredeti német népviseletbe bújtatva mutatja meg a régi korok divatját. A hőgyészi német viseleten kívül megtalálható Kalaznó, Dúzs, Dióserény, Murga népviselete is.
