A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
Érdekes formájú kilátó Vas megyében, Dozmat falu felett, ahonnan meglepően szép kilátás nyílik a Kőszegi-hegységre és az Arany-patak völgyére.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Egy egykori gőzmalom épületében nyílt meg az Őrségi Teleház, ma Malom Látogatóközpont. Többfunkciós, közösségi élettér, információs pont, informatikai, oktatási, szociális és kulturális funkciókat lát el.
Márk Gergely, az egyetlen hazai, magyar rózsanemesítő, okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök, a Budatétényi Rózsakert megalapítója és tudományos munkatársa, aki nyugdíjazását követően. Összesen közel 800 rózsafajta megszületése kötődik a nevéhez. Célunk Márk Gergely nemesítő rózsafajtáit megőrizni, egy látogatható kertben bemutatni a gyűjteményt.
Márk Gergely, az egyetlen hazai, magyar rózsanemesítő, okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök, a Budatétényi Rózsakert megalapítója és tudományos munkatársa, aki nyugdíjazását követően. Összesen közel 800 rózsafajta megszületése kötődik a nevéhez. Célunk Márk Gergely nemesítő rózsafajtáit megőrizni, egy látogatható kertben bemutatni a gyűjteményt.
Márk Gergely, az egyetlen hazai, magyar rózsanemesítő, okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök, a Budatétényi Rózsakert megalapítója és tudományos munkatársa, aki nyugdíjazását követően. Összesen közel 800 rózsafajta megszületése kötődik a nevéhez. Célunk Márk Gergely nemesítő rózsafajtáit megőrizni, egy látogatható kertben bemutatni a gyűjteményt.
Mindszenty József esztergomi érsek, az utolsó magyar hercegprímás, bíboros Csehimindszenten született. Az eredeti állapotába helyreállított szülői ház `A magyarok lelkiismerete, Mindszenty József (1892-1975)` című kiállítással várja a látogatókat. A kiállítást a a Terror Háza Múzeum készítette. A település szobrot is emelt Mindszenthy József érsek emlékére.
Mindszenty József esztergomi érsek, az utolsó magyar hercegprímás, bíboros Csehimindszenten született. Az eredeti állapotába helyreállított szülői ház `A magyarok lelkiismerete, Mindszenty József (1892-1975)` című kiállítással várja a látogatókat. A kiállítást a a Terror Háza Múzeum készítette. A település szobrot is emelt Mindszenthy József érsek emlékére.
Mindszenty József esztergomi érsek, az utolsó magyar hercegprímás, bíboros Csehimindszenten született. Az eredeti állapotába helyreállított szülői ház `A magyarok lelkiismerete, Mindszenty József (1892-1975)` című kiállítással várja a látogatókat. A kiállítást a a Terror Háza Múzeum készítette. A település szobrot is emelt Mindszenthy József érsek emlékére.
Érdemes betérni a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumba, mely a Nádasdy-vár legszebb termeivel mutatja be Sárvár múltját. Sárvár évszázados múltra visszatekintő vára ma Magyarország egyik legszebb épülete. A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951 óta várja látogatóit.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
