Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az Espersit-ház a makói múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt.
A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták.
A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták.
A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták.
Évekkel ezelőtt született meg a fejünkben egy gondolat. Mi lenne ha a nagyszülőktől, rokonoktól kapott, régóta őrzött kincseket megmutatnánk a nagyközönségnek? Innen még nagyon sok idő telt el! Végre sikerült! Nézd meg Te is!
A pápa 1410-ben telepített ferences rendi szerzeteseket a gyulai uradalomba, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött. A barátok az 1566-os török támadáskor menekültek el, ezután a kolostor enyészetnek indult.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
