A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
Az ország egyik legfestőibb szegletében, a Zempléni-hegység erdők ölelte rejtekében áll az egyik legrégibb magyar főnemesi család kastélya.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Fedezze fel Dereszla kincseit. A Kincsestár multimédiás eszközökkel felszerelt, minden korosztály számára érdekes és látványos kiállítással várja a látogatókat, ahol megismerhetik a térség történelmét, kultúráját, természeti értékeit és híres régészeti leletanyagait.
A Károlyi-kilátó a Kis-Milicben a határ mellett található 880 méter magasan. Az Országos Kéktúra a torony közelében halad, a határ menti zöld turistajelzést követve lehet feljutni a kilátóba. A csodálatos körpanoráma Füzér várát, a Zempléni térséget és Tátrát is megmutatja.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.
Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.
Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.
