A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
Érseki pincerendszer. Pincelátogatás vezetéssel, a város alatti egykori egri érseki pincerendszerben. Föld alatti séta a város alatti pincevárosban Egerben. A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar `építészeti csoda` közé választották. A túra csak a megjelölt időpontokban, idegenvezető vezetésével látogatható. Egyénileg a pincébe NEM lehet lemenni. A túrához kérjük foglaljon időpontot!
Érseki pincerendszer. Pincelátogatás vezetéssel, a város alatti egykori egri érseki pincerendszerben. Föld alatti séta a város alatti pincevárosban Egerben. A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar `építészeti csoda` közé választották. A túra csak a megjelölt időpontokban, idegenvezető vezetésével látogatható. Egyénileg a pincébe NEM lehet lemenni. A túrához kérjük foglaljon időpontot!
Érseki pincerendszer. Pincelátogatás vezetéssel, a város alatti egykori egri érseki pincerendszerben. Föld alatti séta a város alatti pincevárosban Egerben. A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar `építészeti csoda` közé választották. A túra csak a megjelölt időpontokban, idegenvezető vezetésével látogatható. Egyénileg a pincébe NEM lehet lemenni. A túrához kérjük foglaljon időpontot!
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik. Az útvonal hossza 7 kilométer, az állomások száma 12 db, a menetidő 3 óra. Szakvezetés kérhető. A tanösvény Mátrafüredről, a Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolától indul, és a Gyöngyös - Felső vasúti megállóhelynél fejeződik be (Rákóczi turistaút).
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik. Az útvonal hossza 7 kilométer, az állomások száma 12 db, a menetidő 3 óra. Szakvezetés kérhető. A tanösvény Mátrafüredről, a Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolától indul, és a Gyöngyös - Felső vasúti megállóhelynél fejeződik be (Rákóczi turistaút).
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik. Az útvonal hossza 7 kilométer, az állomások száma 12 db, a menetidő 3 óra. Szakvezetés kérhető. A tanösvény Mátrafüredről, a Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolától indul, és a Gyöngyös - Felső vasúti megállóhelynél fejeződik be (Rákóczi turistaút).
Az Olasz-kapui Tanösvény (Olasz kapu - Fekete-sár-rét - Tar-kő - Őserdő - Káposztáskert-lápa - Olasz-kapu) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt. Olasz-kapui tanösvény a Bükkben. Bükki Nemzeti Park, Szilvásvárad. Az útvonal hossza 7,2 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 3 óra. Szakvezetés kérhető.
Az Olasz-kapui Tanösvény (Olasz kapu - Fekete-sár-rét - Tar-kő - Őserdő - Káposztáskert-lápa - Olasz-kapu) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt. Olasz-kapui tanösvény a Bükkben. Bükki Nemzeti Park, Szilvásvárad. Az útvonal hossza 7,2 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 3 óra. Szakvezetés kérhető.
Az Olasz-kapui Tanösvény (Olasz kapu - Fekete-sár-rét - Tar-kő - Őserdő - Káposztáskert-lápa - Olasz-kapu) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt. Olasz-kapui tanösvény a Bükkben. Bükki Nemzeti Park, Szilvásvárad. Az útvonal hossza 7,2 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 3 óra. Szakvezetés kérhető.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. A csend és nyugalom fellegvára lett, de a romjaiban is lenyűgöző látvány előtt ma is csodálattal áll meg az idegen.
A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. A csend és nyugalom fellegvára lett, de a romjaiban is lenyűgöző látvány előtt ma is csodálattal áll meg az idegen.
A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. A csend és nyugalom fellegvára lett, de a romjaiban is lenyűgöző látvány előtt ma is csodálattal áll meg az idegen.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.