A világ sok helyén ünneplik karnevállal, felvonulással. A karnevál szó latin eredetije is a hús elhagyására utal. Erre a napra esik a velencei karnevál és a mohácsi busójárás utolsó napja is.
A székelységnél nevezik csonthagyónak is, arra utalva, hogy a húsát megeszik, a csontot meghagyják. A Köküllő mentén „púpos napként” emlegetik, mert olyan bőséges vacsorát fogyasztanak, hogy az étel alig fér a tányérba.
Számítva a hosszú böjti időszak csendes megpróbáltatásaira, húshagyókedd Kárpát-medence szerte a vidámság, bolondozás napja is.
Gyakori szokás a maskurázás. Délután a gyerekek különböző jelmezekbe öltöznek, járják a falu házait, jó egészséget, bő termést kívánva köszöntik a gazdát és családját. Mindezt jutalom reményében, mely cukorka, sütemény, pénz formájában meg is érkezik.
Zala megyében este a legények veszik át a terepet, alkalmasnak vélt eszközökkel elfedve kilétüket járják a házakat. Az otthoniak igyekeznek kitalálni, hogy kiket rejt a maskura, a poharak emelgetése mellett vastag tréfák, ugratások emelik a hangulatot.
A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ. A húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap. Legkorábbi lehetséges dátuma február 3., a legkésőbbi március 9.
Kép forrása: Pixabay.com
Kapcsolódó témák:
