Állandó

„Nem kerültem én bele a szöszbe...” címmel nyílt állandó kiállítás a Sóstói Múzeumfalu tiszabecsi portájának istállójában pünkösdhétfőn. Az interaktív tárlat – melynek kurátora Doma Boglárka néprajzos muzeológus – a kenderfeldolgozás folyamatát mutatja be Szatmárban.

Szovjet életképeket és tárgyakat bemutató állandó kiállítás látogatható a komáromi Monostori Erődben. 1945 és 1990 között a Monostori erőd a szovjet Vörös Hadsereg használatában állt. A város régi huszárlaktanyáját a szovjetek barakkoknak használták, az erődöt pedig raktárrá alakították át. A kiállított tárgyakon keresztül a látogató bepillanthat a szovjet laktanyák zárt kapui mögé, valamint megismerheti az ideológia mindennapokra és emberi sorsokra gyakorolt hatását.

Bezdédi tarsolylemez a Honfoglalás kiállításon, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A kiállítás különböző tárgyi emlékei között megtaláljuk a bezdédi tarsolylemezt is, amely az egyik legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy a honfoglaló magyarok saját hiedelemvilágukon kívül ismerték a korabeli nagy világvallások elemeit is, s nem utasították el azokat sem.

A Tisza-tavi Ökocentrum főépületének bemutatói és állandó kiállításai lehetővé teszik, hogy közelebbről megismerjük a Tisza-tó vidékének élővilágát és természeti értékeit.

A Hortobágyi Nagycsárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A kiállítás az első formájában 1699-től létező hortobágyi vendégfogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal.

A Fekete Cseresznye Művelődési házban találhatják meg a kulturális Örökségünk részét képező rece csipke kiállításunkat. Azért is ajánlom a figyelmükbe, mert olyan különleges lehetőségben is részük lehet, hogy láthatják hogyan készülnek ezek a különleges kézimunkák.

A Pákozdi Katonai Emlékpark és Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata emlékére emelt obeliszk környezetében ,a Mészeg-hegyen került kialakításra. Az emlékhely célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. A pákozdi csata az 1848-49-es szabadságharc magyar szempontból kiemelkedő eseménye volt, amikor Móga János altábornagy csapatai visszavonulásra késztették Jellasics horvát bánt. A kiállítás ennek a győzelemnek állít emléket, bemutatva a csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Megújult kiállítótérben, modern eszközökkel.

A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére 1951-ben állított Obeliszk környezetében került kialakításra a Mészeg-hegyen, Pákozdon. Jelen formájában az Emlékhely 2010-ben nyitotta meg kapuit és célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. A sorkatonaság 136 évet felőlelő történetéről szóló kiállítás valójában a családok, szüleink és nagyszüleink története, akik még érintettek voltak ebben a rendszerben. Sok érdekes információval, tárggyal szolgál a kiállítás a személyes emlékek felidézéséhez.

A katonai kiállításon megjelenik az 1848/49-es szabadságharc dicső időszaka és fájdalmas megtorlása, a sorkatonaság 136 éves időszaka, a XX. századi nagy háborúk történései, különös hangsúllyal a lövészárok harcok, melyek egy eredeti II. világháborús harcárokban elevenednek fel. Bemutatásra kerül napjaink katonai tevékenysége, benne a nemzetközi békefenntartásban való magyar közreműködés is. Az interaktív elemekkel bővített kiállítások mellett a modern bel-és kültéri digitális tárlatvezető alkalmazás (KEMPP) segítségével bebarangolhatják a parkot. Ismerje meg a múltat a jövő eszközével.

A gyenesdiási Miska Pincében az ország különböző részeiről származó miskakancsó-gyűjtemény tekinthető meg. Ez a hungarikumnak számító, jellegzetes formájú és díszítésű ólommázas cserépkancsó a neki helyet adó új gyenesdiási látványosság névadója is. A miskakancsó gyűjteményt néhai Zentai Gábor népművelő, a tapolcai Batsányi János Művelődési Központ egykori igazgatója gyűjtötte össze és adományozta a pincét megálmodó és létrehozó Pék házaspárnak, Pék Andrásnak és feleségének Julikának. Jelenleg száznál is több miskakancsóban gyönyörködhetnek a látogatók.