2026-ban minden hónap első vasárnapján és a nemzeti ünnepeken ingyenesen látogathatóak a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításai. Az ingyenesség minden esetben kizárólag az állandó kiállításokra vonatkozik, ha 18 év alatti gyerekeket kísérnek (max. 2 fő közeli hozzátartozó), illetve a 26 év alattiaknak és 70. életévét betöltött személyeknek.
2026-ban minden hónap első vasárnapján és a nemzeti ünnepeken ingyenesen látogathatóak a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításai. Az ingyenesség minden esetben kizárólag az állandó kiállításokra vonatkozik, ha 18 év alatti gyerekeket kísérnek (max. 2 fő közeli hozzátartozó), illetve a 26 év alattiaknak és 70. életévét betöltött személyeknek.
2026-ban minden hónap első vasárnapján és a nemzeti ünnepeken ingyenesen látogathatóak a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításai. Az ingyenesség minden esetben kizárólag az állandó kiállításokra vonatkozik, ha 18 év alatti gyerekeket kísérnek (max. 2 fő közeli hozzátartozó), illetve a 26 év alattiaknak és 70. életévét betöltött személyeknek.
2026. évi vezetett séták Dr. Gyugyi László gyűjteményében. Zsolnay Vilmos egykor világhírű gyára ma már mint Pécs új, kulturális városrésze fogadja örökbe minden egyes hazatért remekművét. A Zsolnay Negyedben, a felújított Sikorski-házban Zsolnay aranykorának legszebb kerámiái várják a látogatókat.
2026. évi vezetett séták Dr. Gyugyi László gyűjteményében. Zsolnay Vilmos egykor világhírű gyára ma már mint Pécs új, kulturális városrésze fogadja örökbe minden egyes hazatért remekművét. A Zsolnay Negyedben, a felújított Sikorski-házban Zsolnay aranykorának legszebb kerámiái várják a látogatókat.
Felfedező séta a Zsolnay Aranykora – Gyugyi-gyűjteményben
2026. évi vezetett séták Dr. Gyugyi László gyűjteményében. Zsolnay Vilmos egykor világhírű gyára ma már mint Pécs új, kulturális városrésze fogadja örökbe minden egyes hazatért remekművét. A Zsolnay Negyedben, a felújított Sikorski-házban Zsolnay aranykorának legszebb kerámiái várják a látogatókat.
A Kis-Balaton Ház bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit. A fogadóteremben található terepasztal felújításával a környező területet és a Kis-Balatont hozzuk közelebb a látogatókhoz. Új elemként itt kapott helyet a Kis-Balatoni növényvilág szélesebb körű bemutatása is.
A Kis-Balaton Ház bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit. A fogadóteremben található terepasztal felújításával a környező területet és a Kis-Balatont hozzuk közelebb a látogatókhoz. Új elemként itt kapott helyet a Kis-Balatoni növényvilág szélesebb körű bemutatása is.
A Kis-Balaton Ház bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit. A fogadóteremben található terepasztal felújításával a környező területet és a Kis-Balatont hozzuk közelebb a látogatókhoz. Új elemként itt kapott helyet a Kis-Balatoni növényvilág szélesebb körű bemutatása is.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.
/formatíva - Antalka Zsófia egyéni kiállításának megnyitója
Hírek múzeumok, galériák, művelődési központok, könyvtárak és egyéb kiállítóhelyek, közösségi terek állandó- és időszaki kiállításainak megnyitóiról.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.
Kiemelt ajánlat
A Feszty-körkép Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról: Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható kép nem csak méreteiben lenyűgöző (120 méter hosszú, 15 méter magas), de művészi kivitelezésében is egyedülálló. A körkép egy sajátos műfaj, előtte terepasztalt alakítottak ki, melyet összehangoltak a festménnyel, a különböző jeleneteknél pedig más-más hangeffektusok segítenek az élmény elmélyítésében. A Feszty-körkép megtekintése időponthoz kötött, látogatásához előjegyzés szükséges.
A Feszty-körkép Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról: Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható kép nem csak méreteiben lenyűgöző (120 méter hosszú, 15 méter magas), de művészi kivitelezésében is egyedülálló. A körkép egy sajátos műfaj, előtte terepasztalt alakítottak ki, melyet összehangoltak a festménnyel, a különböző jeleneteknél pedig más-más hangeffektusok segítenek az élmény elmélyítésében. A Feszty-körkép megtekintése időponthoz kötött, látogatásához előjegyzés szükséges.
A Feszty-körkép Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról: Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható kép nem csak méreteiben lenyűgöző (120 méter hosszú, 15 méter magas), de művészi kivitelezésében is egyedülálló. A körkép egy sajátos műfaj, előtte terepasztalt alakítottak ki, melyet összehangoltak a festménnyel, a különböző jeleneteknél pedig más-más hangeffektusok segítenek az élmény elmélyítésében. A Feszty-körkép megtekintése időponthoz kötött, látogatásához előjegyzés szükséges.
Kiemelt ajánlat
A Zichy Mihály szülőházában megtekinthető állandó kiállításon látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll.
A Zichy Mihály szülőházában megtekinthető állandó kiállításon látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll.
A Zichy Mihály szülőházában megtekinthető állandó kiállításon látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll.
A Hortobágyi Nagycsárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A kiállítás az első formájában 1699-től létező hortobágyi vendégfogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal.
A Hortobágyi Nagycsárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A kiállítás az első formájában 1699-től létező hortobágyi vendégfogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal.
A Hortobágyi Nagycsárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A kiállítás az első formájában 1699-től létező hortobágyi vendégfogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal.
A Fekete Cseresznye Művelődési házban találhatják meg a kulturális Örökségünk részét képező rece csipke kiállításunkat. Azért is ajánlom a figyelmükbe, mert olyan különleges lehetőségben is részük lehet, hogy láthatják hogyan készülnek ezek a különleges kézimunkák.
Kiemelt ajánlat
