A Somló-hegyi kirándulóerdőben a tetőre érve észak irányban a Somló vár romjai illetve a kilátó található, ahonnét páratlan panoráma nyílik a környék megtekintésére. A Somló-hegy tájvédelmi körzet is. Déli kitettségű meredélyein lévő sziklagyepekben, karsztbokorerdőkben megtaláljuk a sziklai ternyét, a pikkelypáfrányt, és különböző berkenye kisfajokat.
A Somló-hegyi kirándulóerdőben a tetőre érve észak irányban a Somló vár romjai illetve a kilátó található, ahonnét páratlan panoráma nyílik a környék megtekintésére. A Somló-hegy tájvédelmi körzet is. Déli kitettségű meredélyein lévő sziklagyepekben, karsztbokorerdőkben megtaláljuk a sziklai ternyét, a pikkelypáfrányt, és különböző berkenye kisfajokat.
A Somló-hegyi kirándulóerdőben a tetőre érve észak irányban a Somló vár romjai illetve a kilátó található, ahonnét páratlan panoráma nyílik a környék megtekintésére. A Somló-hegy tájvédelmi körzet is. Déli kitettségű meredélyein lévő sziklagyepekben, karsztbokorerdőkben megtaláljuk a sziklai ternyét, a pikkelypáfrányt, és különböző berkenye kisfajokat.
Salföld község melletti erdőben fekszik az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálos rendnek a kolostorromja. A kolostor és környéke régóta kedvelt kirándulóhely. Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén, kis völgy közepén kiemelkedő természetes dombon találhatóak a kolostor romjai.
A Keszthelyi-hegység erdőségei, csodálatos természeti környezettel, turistaútjaival, kilátótornyaival, pihenő helyeivel igazi turista paradicsomot jelentenek.Kirándulás a Keszthelyi-hegységben, ahol a következő kilátókat lehet meghódítani: Festetics kilátó, Berzsenyi kilátó, Kitaibel Pál kilátó, Bél Mátyás kilátó, Batsányi kilátó, Padkűi kilátó. A kirándulóerdő része a Nagymezői pihenő és erdei tornapálya, a Balatongyöröki Bélapi pihenő, a Büdöskúti pihenő, Szent Miklós forrás. A kirándulóerdő csodálatos balatoni panorámapont.
A Keszthelyi-hegység erdőségei, csodálatos természeti környezettel, turistaútjaival, kilátótornyaival, pihenő helyeivel igazi turista paradicsomot jelentenek.Kirándulás a Keszthelyi-hegységben, ahol a következő kilátókat lehet meghódítani: Festetics kilátó, Berzsenyi kilátó, Kitaibel Pál kilátó, Bél Mátyás kilátó, Batsányi kilátó, Padkűi kilátó. A kirándulóerdő része a Nagymezői pihenő és erdei tornapálya, a Balatongyöröki Bélapi pihenő, a Büdöskúti pihenő, Szent Miklós forrás. A kirándulóerdő csodálatos balatoni panorámapont.
A Keszthelyi-hegység erdőségei, csodálatos természeti környezettel, turistaútjaival, kilátótornyaival, pihenő helyeivel igazi turista paradicsomot jelentenek.Kirándulás a Keszthelyi-hegységben, ahol a következő kilátókat lehet meghódítani: Festetics kilátó, Berzsenyi kilátó, Kitaibel Pál kilátó, Bél Mátyás kilátó, Batsányi kilátó, Padkűi kilátó. A kirándulóerdő része a Nagymezői pihenő és erdei tornapálya, a Balatongyöröki Bélapi pihenő, a Büdöskúti pihenő, Szent Miklós forrás. A kirándulóerdő csodálatos balatoni panorámapont.
A Gerence-völgyi Kirándulóerdő a Bakonybéli Erdészet kirándulóerdeinek gyűjtőneve, amely magába foglalja a Magas-Bakony egyik legszebb panorámát biztosító kilátóhelyét, a Kőris-hegyi kilátót. Megközelíthető a Bakonybéli Erdészet szilárd burkolatú közlekedési útján. A Gerence-völgy kiváló lehetőséget biztosít a kirándulni, táborozni vágyóknak.
A Gerence-völgyi Kirándulóerdő a Bakonybéli Erdészet kirándulóerdeinek gyűjtőneve, amely magába foglalja a Magas-Bakony egyik legszebb panorámát biztosító kilátóhelyét, a Kőris-hegyi kilátót. Megközelíthető a Bakonybéli Erdészet szilárd burkolatú közlekedési útján. A Gerence-völgy kiváló lehetőséget biztosít a kirándulni, táborozni vágyóknak.
A Gerence-völgyi Kirándulóerdő a Bakonybéli Erdészet kirándulóerdeinek gyűjtőneve, amely magába foglalja a Magas-Bakony egyik legszebb panorámát biztosító kilátóhelyét, a Kőris-hegyi kilátót. Megközelíthető a Bakonybéli Erdészet szilárd burkolatú közlekedési útján. A Gerence-völgy kiváló lehetőséget biztosít a kirándulni, táborozni vágyóknak.
A 366 méter magas Forrasztókő kilátópontot és élőfa gyűjteményt gyalogosan a Gerence-völgyből a kék kereszt jelzésen át érhetjük el. Gépkocsival az Ugodi Erdészettől engedély kérve Huszárokelőpusztáról a Somberek-séd völgyében húzódó erdészeti feltáróúton közelíthetjük meg. Legcélszerűbb autóval a feltáróút bal oldalán könnyen észrevehető Hubertlakig elmenni, ahol a kocsinkat letéve felsétálhatunk a kék kereszt jelzésen a Forrasztókőre is. Előtte érdemes körülnézni az egykori vadászház kies környezetében, ahol pihenőhely is van kiképezve.
A 366 méter magas Forrasztókő kilátópontot és élőfa gyűjteményt gyalogosan a Gerence-völgyből a kék kereszt jelzésen át érhetjük el. Gépkocsival az Ugodi Erdészettől engedély kérve Huszárokelőpusztáról a Somberek-séd völgyében húzódó erdészeti feltáróúton közelíthetjük meg. Legcélszerűbb autóval a feltáróút bal oldalán könnyen észrevehető Hubertlakig elmenni, ahol a kocsinkat letéve felsétálhatunk a kék kereszt jelzésen a Forrasztókőre is. Előtte érdemes körülnézni az egykori vadászház kies környezetében, ahol pihenőhely is van kiképezve.
A 366 méter magas Forrasztókő kilátópontot és élőfa gyűjteményt gyalogosan a Gerence-völgyből a kék kereszt jelzésen át érhetjük el. Gépkocsival az Ugodi Erdészettől engedély kérve Huszárokelőpusztáról a Somberek-séd völgyében húzódó erdészeti feltáróúton közelíthetjük meg. Legcélszerűbb autóval a feltáróút bal oldalán könnyen észrevehető Hubertlakig elmenni, ahol a kocsinkat letéve felsétálhatunk a kék kereszt jelzésen a Forrasztókőre is. Előtte érdemes körülnézni az egykori vadászház kies környezetében, ahol pihenőhely is van kiképezve.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
Évente sok ezer turista, kiránduló, erdei környezetben pihenni vágyó keresi fel a Cuha-völgyi tanösvényt és pihenőparkot. A Bakonyerdő Zrt. felismerte e táj és az ember alkotta környezet harmóniáját és alakított ki a völgyben egy tanösvényt és pihenőparkot. A park felszereltsége jól szolgálja az ide érkezők pihenését, kikapcsolódását. Megközelítése vasúton, autóbusszal (kiépített buszmegállóval) és kis forgalmú közúton (lovon, kerékpárral, gyalog) egyaránt egyszerű.
Évente sok ezer turista, kiránduló, erdei környezetben pihenni vágyó keresi fel a Cuha-völgyi tanösvényt és pihenőparkot. A Bakonyerdő Zrt. felismerte e táj és az ember alkotta környezet harmóniáját és alakított ki a völgyben egy tanösvényt és pihenőparkot. A park felszereltsége jól szolgálja az ide érkezők pihenését, kikapcsolódását. Megközelítése vasúton, autóbusszal (kiépített buszmegállóval) és kis forgalmú közúton (lovon, kerékpárral, gyalog) egyaránt egyszerű.
Évente sok ezer turista, kiránduló, erdei környezetben pihenni vágyó keresi fel a Cuha-völgyi tanösvényt és pihenőparkot. A Bakonyerdő Zrt. felismerte e táj és az ember alkotta környezet harmóniáját és alakított ki a völgyben egy tanösvényt és pihenőparkot. A park felszereltsége jól szolgálja az ide érkezők pihenését, kikapcsolódását. Megközelítése vasúton, autóbusszal (kiépített buszmegállóval) és kis forgalmú közúton (lovon, kerékpárral, gyalog) egyaránt egyszerű.
Vöröskő - völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő - völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő - völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
