Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Varsányi hagyományőrző termékek bemutatásának, kézműves termékek várásának helyszíne. Konferenciákat, rendezvényeket is tartanak itt.
Régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata tekinthető meg a Géptárban. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
Régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata tekinthető meg a Géptárban. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
Régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata tekinthető meg a Géptárban. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A tájház épülete tipikus alföldi parasztház, mely 1967 óta kiállítóhely. Tulajdonosa és fenntartója a helyi települési és a német önkormányzat. A modernizálódott falu közepén, a protestáns templomok utcájában áll.
A könyvtár elkötelezetten támogatja az olvasás megszerettetését, az értő olvasás elsajátítását. Különösen nagy jelentőségű tevékenysége a helytörténeti anyagok feldolgozásában, közzétételében. Létrehozta és működteti a Gyomaendrődi Digitális Archívumot. A könyvtár kulturális tevékenysége jelentős a város életében. Rendezvényei népszerűek, színesítik a város életét. Változatos programjai között mindig találni újat, amellett, hogy több évtizedre visszamenő, rendszeres programjaikat is tovább viszik.
A könyvtár elkötelezetten támogatja az olvasás megszerettetését, az értő olvasás elsajátítását. Különösen nagy jelentőségű tevékenysége a helytörténeti anyagok feldolgozásában, közzétételében. Létrehozta és működteti a Gyomaendrődi Digitális Archívumot. A könyvtár kulturális tevékenysége jelentős a város életében. Rendezvényei népszerűek, színesítik a város életét. Változatos programjai között mindig találni újat, amellett, hogy több évtizedre visszamenő, rendszeres programjaikat is tovább viszik.
A könyvtár elkötelezetten támogatja az olvasás megszerettetését, az értő olvasás elsajátítását. Különösen nagy jelentőségű tevékenysége a helytörténeti anyagok feldolgozásában, közzétételében. Létrehozta és működteti a Gyomaendrődi Digitális Archívumot. A könyvtár kulturális tevékenysége jelentős a város életében. Rendezvényei népszerűek, színesítik a város életét. Változatos programjai között mindig találni újat, amellett, hogy több évtizedre visszamenő, rendszeres programjaikat is tovább viszik.
A Hatvany Lajos Múzeum a város egyik kiemelt jelentőségű műemléke, a régi Sörház épületében látogatható meg.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A város szülöttének állít emléket a Baktay Ervin Indián-Cowboy Múzeum, valamint a tudós utazó személyes emlékeit mutatja be.
