A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.
A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.
A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.
A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.
2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.
2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.
2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.
Az elmúlt évtizedek alatt óriási fejlődésen ment át a múzeum. A néprajzi gyűjtemény textil-része a Dunántúl egyik legjelentősebbje, míg a régészeti gyűjtemény elérte a környező múzeumok mennyiségét és minőségét.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Gyűjteményünk a százezres lakosú XVIII. kerület egyetlen, múzeumi működési engedéllyel rendelkező, forrásőrző intézménye.
Válon a felújított Tűzoltó és Községi Emlékházat 2012 decemberében adták át. Végre méltó helyre kerültek az évek folyamán összegyűlt relikviák és a községi néprajzi gyűjtemény.
Vörsön a 70 négyzetméter alapterületű helyiségben „A tűzvédelem a századfordulón” című állandó kiállítást tekintheti meg a látogató. Tűzoltó és tűzvédelmi eszközök kiállítása az 1890-1910 időszakból.
A karcagi tűzoltóság több mint 100 évét bemutató kiállítás anyagát, több száz darabos tűzoltóautó maketteket, régi egyenruhákat, mentési eszközöket, kordokumentumokat és a fotókat láthatnak az érdeklődők. A megújult kiállítást a látogatók előzetes bejelentkezés alapján tekinthetik meg.
