Országos eseménynaptár
Kiskunfélegyháza város szívében egy jellegzetesen szép, klasszicista stílusú műemlék épület vonja magára az idelátogató és az itt élő ember figyelmét egyaránt: a jeles Petőfi-emlékhely, a Hattyúház, amely 1952 óta ad otthont a városi könyvtárnak.
Hajdúsámsonban a kulturális intézmények - a könyvtár, a közművelődés és a muzeális tevékenység - összevontan működnek. Ennek köszönhetően itt egy helyen megtalál mindent, ami a város múltjával vagy jelenével kapcsolatos.
A Petőfi-telepi könyvtár állománya ma megközelítőleg 7000 kötetből áll. A könyvek a `családi könyvtár` jellegének megfelelően sorakoznak a polcokon. Mind az ifjúsági, mind a felnőtt szépirodalomban a művek témák szerint csoportosítva találhatóak meg.
Az ország első plázakönyvtára 2012. decemberében nyitott meg az Agria Park első emeletén, a Vásártérben.
Szakmai munkánk tapasztalataival - rendezvényszervezés, művészeti csoportok, előadók, zenekarok kiajánlása, kiállítások rendezése, kellékek, eszközök bérbeadása, műsorok szerkesztése, grafikai munkák készítése – állunk kedves ügyfeleink rendelkezésére.
Rábaközi Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely Kapuvár. Színházi és egyéb előadások, programok, kiállítások, szakkörök, tanfolyamok, stb. szervezése felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt.
Színház, kiállítás, író-olvasó találkozó, tánc, előadás, sport, művészet, rendezvények.
A Ráday Könyvtár alapja - a mai könyvtár muzeális különgyűjteménye - a Ráday-család a 17. századtól gyarapított főúri magánkönyvtára. Ráday Pál - a maga korában szokatlan módon - a magyar nyelvű irodalom céltudatos gyűjtésére fordított gondot. A teológiai munkák közül elsősorban a 17. századi protestáns ortodoxia és a puritanizmus műveit olvasta. Természetesen a történeti és a jogi szakirodalom is jelentős mértékben jellemzi az általa gyűjtött művek csoportját. A könyvtár ma elsősorban a budapesti bölcsész egyetemisták és kutatók, tanárok igényeit szolgálja. Gyűjtőköre a református illetve a protestáns teológia, a humán tudományok szakirodalma és a határokon túli magyarságra vonatkozó irodalom.
A Ráday Könyvtár alapja - a mai könyvtár muzeális különgyűjteménye - a Ráday-család a 17. századtól gyarapított főúri magánkönyvtára. Ráday Pál - a maga korában szokatlan módon - a magyar nyelvű irodalom céltudatos gyűjtésére fordított gondot. A teológiai munkák közül elsősorban a 17. századi protestáns ortodoxia és a puritanizmus műveit olvasta. Természetesen a történeti és a jogi szakirodalom is jelentős mértékben jellemzi az általa gyűjtött művek csoportját. A könyvtár ma elsősorban a budapesti bölcsész egyetemisták és kutatók, tanárok igényeit szolgálja. Gyűjtőköre a református illetve a protestáns teológia, a humán tudományok szakirodalma és a határokon túli magyarságra vonatkozó irodalom.
A Ráday Könyvtár alapja - a mai könyvtár muzeális különgyűjteménye - a Ráday-család a 17. századtól gyarapított főúri magánkönyvtára. Ráday Pál - a maga korában szokatlan módon - a magyar nyelvű irodalom céltudatos gyűjtésére fordított gondot. A teológiai munkák közül elsősorban a 17. századi protestáns ortodoxia és a puritanizmus műveit olvasta. Természetesen a történeti és a jogi szakirodalom is jelentős mértékben jellemzi az általa gyűjtött művek csoportját. A könyvtár ma elsősorban a budapesti bölcsész egyetemisták és kutatók, tanárok igényeit szolgálja. Gyűjtőköre a református illetve a protestáns teológia, a humán tudományok szakirodalma és a határokon túli magyarságra vonatkozó irodalom.
Könyvtárunk névadója Ratkó József magyar költő, aki Nagykállóban élt, és 1964 - 1989 között könyvtárunk igazgatójaként tevékenykedett. Neki köszönhető, hogy Nagykálló akkoriban a keleti régió szellemi központja volt, rendszeresek voltak az író-olvasó találkozók, olvasótábort szervezett, művészek látogatása, vendégszereplése is gyakori volt abban az időben. Könyvtárunk története 1953 októberében kezdődött Községi Népkönyvtárként, majd 1956-tól Nagykállói Járási Könyvtárként állt az olvasók szolgálatában.
Könyvtárunk névadója Ratkó József magyar költő, aki Nagykállóban élt, és 1964 - 1989 között könyvtárunk igazgatójaként tevékenykedett. Neki köszönhető, hogy Nagykálló akkoriban a keleti régió szellemi központja volt, rendszeresek voltak az író-olvasó találkozók, olvasótábort szervezett, művészek látogatása, vendégszereplése is gyakori volt abban az időben. Könyvtárunk története 1953 októberében kezdődött Községi Népkönyvtárként, majd 1956-tól Nagykállói Járási Könyvtárként állt az olvasók szolgálatában.
Könyvtárunk névadója Ratkó József magyar költő, aki Nagykállóban élt, és 1964 - 1989 között könyvtárunk igazgatójaként tevékenykedett. Neki köszönhető, hogy Nagykálló akkoriban a keleti régió szellemi központja volt, rendszeresek voltak az író-olvasó találkozók, olvasótábort szervezett, művészek látogatása, vendégszereplése is gyakori volt abban az időben. Könyvtárunk története 1953 októberében kezdődött Községi Népkönyvtárként, majd 1956-tól Nagykállói Járási Könyvtárként állt az olvasók szolgálatában.
A községi és iskolai könyvtár az iskola épületében kapott helyet. A különálló épületben két helyiség található. Az egyik terem könyvtári és olvasó részként funkcionál, a másik terem pedig számítógépekkel felszerelve internetezésre alkalmas. A könyvtár fő célja a községekben élő lakosság minőségi könyvtári ellátásának megszervezése, információhoz való hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása a kistelepülésen élők számára. Könyvtári rendezvényeket is szervezünk, melyek minden korosztályt érintenek. Szerepel köztük bábszínház, gyermeknapi program, kézműves foglalkozás, néprajzi előadás és más kulturális esemény is.
A községi és iskolai könyvtár az iskola épületében kapott helyet. A különálló épületben két helyiség található. Az egyik terem könyvtári és olvasó részként funkcionál, a másik terem pedig számítógépekkel felszerelve internetezésre alkalmas. A könyvtár fő célja a községekben élő lakosság minőségi könyvtári ellátásának megszervezése, információhoz való hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása a kistelepülésen élők számára. Könyvtári rendezvényeket is szervezünk, melyek minden korosztályt érintenek. Szerepel köztük bábszínház, gyermeknapi program, kézműves foglalkozás, néprajzi előadás és más kulturális esemény is.
A községi és iskolai könyvtár az iskola épületében kapott helyet. A különálló épületben két helyiség található. Az egyik terem könyvtári és olvasó részként funkcionál, a másik terem pedig számítógépekkel felszerelve internetezésre alkalmas. A könyvtár fő célja a községekben élő lakosság minőségi könyvtári ellátásának megszervezése, információhoz való hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása a kistelepülésen élők számára. Könyvtári rendezvényeket is szervezünk, melyek minden korosztályt érintenek. Szerepel köztük bábszínház, gyermeknapi program, kézműves foglalkozás, néprajzi előadás és más kulturális esemény is.
