Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Ugod közelében, a 356 méter magas Szár-hegyen áll a 18 m magas Szár-hegyi kilátó, mely külsejében az egykori ugodi várra emlékeztet. A községből tanösvény vezet a kilátóhoz. A kilátóból tiszta időben elláthatunk a Kőszegi-hegységig, vagy a Kab-hegy csúcsáig. Látható a Ság-hegy, a Somló és vele együtt szinte az egész Kemeneshát.
Ugod közelében, a 356 méter magas Szár-hegyen áll a 18 m magas Szár-hegyi kilátó, mely külsejében az egykori ugodi várra emlékeztet. A községből tanösvény vezet a kilátóhoz. A kilátóból tiszta időben elláthatunk a Kőszegi-hegységig, vagy a Kab-hegy csúcsáig. Látható a Ság-hegy, a Somló és vele együtt szinte az egész Kemeneshát.
Ugod közelében, a 356 méter magas Szár-hegyen áll a 18 m magas Szár-hegyi kilátó, mely külsejében az egykori ugodi várra emlékeztet. A községből tanösvény vezet a kilátóhoz. A kilátóból tiszta időben elláthatunk a Kőszegi-hegységig, vagy a Kab-hegy csúcsáig. Látható a Ság-hegy, a Somló és vele együtt szinte az egész Kemeneshát.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.
A Szarvaskői vagy más néven Vodafone kilátó egy mobiltorony részeként kapott helyet, mely szabadon látogatható. A fából készült kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre és a Bükki-fennsíkra.
A Bakony nyugati oldalán, enyhébb lankák közötti völgyben bújik meg Döbrönte kicsiny települése, ami felett drámai festőiséggel törnek az égbolt felé a középkori vár maradványai.
A Szász Endre Kastélymúzeum Somogy megyében, Várdán található, Szász Endre egykori lakhelyén.
Az 1300-as évekből származó Szászvári Várkastély Magyarországon egyedülálló műemlékegyüttes, a gyönyörűen felújított Várkastély. Az összesen több mint ezer négyzetméteren megújult épületegyüttes több kiállításnak ad otthont. A látogatók az épület története mellett megismerkedhetnek a középkori Magyarország főpapi udvarainak jellegzetességeivel, a korabeli pécsi püspökség történeti és művészeti világával.
Az 1300-as évekből származó Szászvári Várkastély Magyarországon egyedülálló műemlékegyüttes, a gyönyörűen felújított Várkastély. Az összesen több mint ezer négyzetméteren megújult épületegyüttes több kiállításnak ad otthont. A látogatók az épület története mellett megismerkedhetnek a középkori Magyarország főpapi udvarainak jellegzetességeivel, a korabeli pécsi püspökség történeti és művészeti világával.
Az 1300-as évekből származó Szászvári Várkastély Magyarországon egyedülálló műemlékegyüttes, a gyönyörűen felújított Várkastély. Az összesen több mint ezer négyzetméteren megújult épületegyüttes több kiállításnak ad otthont. A látogatók az épület története mellett megismerkedhetnek a középkori Magyarország főpapi udvarainak jellegzetességeivel, a korabeli pécsi püspökség történeti és művészeti világával.
