Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.

Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.

Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.

A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.
A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.

A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.

Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.
Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.

Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.

Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.
Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.

Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.

Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.

Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.