Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
Új épületben, megújult szabadtéri színpaddal, aktív, egyedülálló programkínálattal vár minden kedves érdeklődőt a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont. Az aktív és ökoturizmust népszerűsítő programok mellett a borkultúrához és a gasztronómiához kapcsoló kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad a létesítmény.
Új épületben, megújult szabadtéri színpaddal, aktív, egyedülálló programkínálattal vár minden kedves érdeklődőt a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont. Az aktív és ökoturizmust népszerűsítő programok mellett a borkultúrához és a gasztronómiához kapcsoló kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad a létesítmény.
Új épületben, megújult szabadtéri színpaddal, aktív, egyedülálló programkínálattal vár minden kedves érdeklődőt a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont. Az aktív és ökoturizmust népszerűsítő programok mellett a borkultúrához és a gasztronómiához kapcsoló kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad a létesítmény.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.