Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.
A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.
A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.
Kiállítási tevékenységük célja a hazai és külföldi kortárs művészet széleskörű bemutatása, valamint a magyar kortárs művészet megismertetése a helyi közönséggel.
Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.
Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.
Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.
Az ország geometriai középpontja környezetében és az M5-ös autópálya közelében, több ezer hektáros erdőtömbben helyezkedik el a Pusztavacsi Parkerdő. Kellemes környezetet biztosít hétvégi szabadidős programok szervezésére, hangulatos erdei időeltöltésre.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.
Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.
Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.
