A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A földszinten és emeleten látható zenélő szerkezetek az elmúlt 200 év muzeális ritkaságait mutatják be. Fonográfok, gramofonok, zenélő és fuvolajátékos órák, gépzongorák, verklik, sípládák, óriási zenélő gépek láthatók itt.
Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.
Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.
Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
Magyarország első emlékpontja állandó kiállítás keretében teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Az intézmény két részleggel bír: a pavilionáris részleggel, amely a Redut palotában található. és a szabadtéri részleggel amely a kolozsvári Hója erdő mellett található. A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park, Románia első szabadtéri múzeuma, 1929. június 1-én jött létre.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Az intézmény két részleggel bír: a pavilionáris részleggel, amely a Redut palotában található. és a szabadtéri részleggel amely a kolozsvári Hója erdő mellett található. A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park, Románia első szabadtéri múzeuma, 1929. június 1-én jött létre.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Az intézmény két részleggel bír: a pavilionáris részleggel, amely a Redut palotában található. és a szabadtéri részleggel amely a kolozsvári Hója erdő mellett található. A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park, Románia első szabadtéri múzeuma, 1929. június 1-én jött létre.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
A fiókkönyvtár állománya a gyógyszerészettörténet, gyógyszerészet, gyógyszeripar, gyógyszervegyészet, természettudományok története, művelődéstörténet, orvostörténet, kémia gyűjtőkörre terjed ki.
A város szívében, a 18. századi Biró-Giczey házban kapott helyet a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ. Cél, a legmagasabb turisztikai színvonalat nyújtani a turistáknak, zarándokoknak, érdeklődőknek egyaránt. A Veszprémi Főegyházmegye területén ugyanis számos lehetősége van a kikapcsolódásra vágyóknak. Gondoljunk csak a Balaton-felvidék természeti szépségeire, vagy éppen az épített környezet remekműveire. Ezek közül méltán kiemelkedik a veszprémi vár, amely megújítása teljesen csak 2025-re készül el, ugyanakkor már most látogathatók a Szent Mihály Főszékesegyház, a Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes terei.
A város szívében, a 18. századi Biró-Giczey házban kapott helyet a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ. Cél, a legmagasabb turisztikai színvonalat nyújtani a turistáknak, zarándokoknak, érdeklődőknek egyaránt. A Veszprémi Főegyházmegye területén ugyanis számos lehetősége van a kikapcsolódásra vágyóknak. Gondoljunk csak a Balaton-felvidék természeti szépségeire, vagy éppen az épített környezet remekműveire. Ezek közül méltán kiemelkedik a veszprémi vár, amely megújítása teljesen csak 2025-re készül el, ugyanakkor már most látogathatók a Szent Mihály Főszékesegyház, a Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes terei.
A város szívében, a 18. századi Biró-Giczey házban kapott helyet a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ. Cél, a legmagasabb turisztikai színvonalat nyújtani a turistáknak, zarándokoknak, érdeklődőknek egyaránt. A Veszprémi Főegyházmegye területén ugyanis számos lehetősége van a kikapcsolódásra vágyóknak. Gondoljunk csak a Balaton-felvidék természeti szépségeire, vagy éppen az épített környezet remekműveire. Ezek közül méltán kiemelkedik a veszprémi vár, amely megújítása teljesen csak 2025-re készül el, ugyanakkor már most látogathatók a Szent Mihály Főszékesegyház, a Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes terei.
Képzőművészet, zene, irodalom, gasztronómia költözött az egykori pesti bérház udvarára, a Csányi5-be, ahol a ma élő, virágzó zsidó kultúrával találkozhatunk. Az emeleten pedig az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár pesti zsidóság történetét bemutató kiállítása látható.
