Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.
Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.
Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A kiállítás áttekintést ad a húsipari eszközök, a vágási és feldolgozási technológiák fejlődéséről. Bemutatót láthatunk a húsipari szakirodalomból, valamint nyomon követheti a látogató a Húsipari Kutatóintézet történetét, fejlődését.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Isaszegi Helytörténeti Gyűjtemény (Falumúzeum) 1967-ben nyílt meg. A múzeum épülete a hagyományos falusi építkezés formavilágát idézi. A gyűjtemény gazdag régészeti, néprajzi, történeti anyaggal rendelkezik. Külön kiállítási részben láthatók az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata emlékei.
