Skanzenek Magyarországon

A szabadtéri néprajzi múzeumokat napjainkban a svéd intézmény nevének átvételével skanzeneknek is nevezik.

Szabadtéri múzeumaink lényegében a 19. század utolsó harmada és a századforduló idején domináns falusi, mezővárosi épületállomány legtipikusabb, legjellemzőbb táji változatait gyűjtik össze és őrzik meg. A szabadtéri kiállítás tükrözi a táj jellemző településszerkezetét, amelyben az építmények nem elszigetelten épülnek fel, 312hanem az egykori parasztporták rendszerében, érzékeltetve a parasztüzem összetartozó épületeit, a lakóház mellett a gazdasági épületeket és más kiszolgáló létesítményeket. Valamennyi épületet berendezik a bemutatott épület korának, a lakók foglalkozásának, szociális helyzetének, vallásának, nemzetiségének megfelelő berendezési tárgyakkal, munkaeszközökkel, textíliákkal, az ünnepek és a mindennapok tárgyi kellékeivel. Ilyenformán szabadtéri néprajzi múzeumaink nemcsak épületgyűjtemények, hanem az épület a berendezésével, a szemléltetett életszituációkkal (kenyérsütés, mosás, étkezés, ravatal, halottsiratás stb.), valamint a portához, illetve a tájhoz kapcsolódó háziipari, kézműipari és kommunális építményekkel együtt voltaképpen olyan múzeumot alkotnak, ahol az egykori falusi, mezővárosi életmód egészét tudják szemléltetni meghatározott időmetszetben. Ez a teljességre törekvés emeli ki intézményeinket a korábban létesített európai szabadtéri múzeumok sorából.

Forrás: www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-081201-210

Magyarországi szabadtéri néprajzi múzeumok:

* Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
* Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
* Göcseji Falumúzeum – Zalaegerszeg
* Őrségi Népi Műemlékegyüttes – Szalafő-(Pityerszer)
* Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Ópusztaszer
* Sóstói Múzeumfalu – Nyíregyháza
* Vasi Múzeumfalu – Szombathely
* Hollókői Falumúzeum – Hollókő
* Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Nagyvázsony
* Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tihany