Csákvár Emlékház és Tűzoltó torony

A Vértes Múzeum Baráti Köre legfőbb célja az volt, hogy az 1878-ban épített tűzoltó tornyot és szertárt, valamint a mellette fekvő egykori parasztházat visszakaphassák a Szent István Múzeumtól. Egy múzeumnak sem válik hátrányára, ha gyakran nyitják ki az ajtaját, különösképpen, ha az valamikor csupa élet volt! Mára az önkormányzat a tulajdonos, a múzeumosok pedig használják és hasznosítják.

A tűzoltótornyot és szertárt az Eszterházyak építették, mint annyi jelentős épületet Csákváron, a szomszédban álló hosszú parasztház lakóház volt. Eredetileg fatornyot emeltek, amit később tartós anyaggal váltottak fel, a földszinten szertár, istállók szolgáltak – idézi meg a múltat Bokodi István, a Vértes Múzeum Baráti Köre elnöke. Az 1881-ben alakult csákvári önkéntes tűzoltó egylet a helybéliekből verbuválódott, 80 taggal! A toronyban ügyeletet adó gazdák hoztak magukkal egy-egy lovat, kettőt fogtak be a szerkocsiba, ha a szükség parancsolta. Bokodi István elmondta, hogy még élnek idős férfiak Csákváron, akik az 1960-as években tűzoltó ügyeletet adtak az Eszterházy-toronyban! A torony négy égtáj felé néző négy ablaka mellett ott a négy zászlórúd, aszerint tűzték ki a vörös lobogót, ahol a tüzet észlelték. A parasztházban 1956-ig lakott Kiss Gusztáv önkéntes tűzoltó parancsnok.

Az állandó kiállítások épületének első felében emlékek találhatók a következőkről:

• a “múzeumalapító” Kovács László Pál egykori református kántortanítóról,
• a Háry János daljáték csákvári bemutatásáról,
• Dr. Csányi Lászlóról – Csákvár szülöttjéről – a Magyar Rádió Gyermekkórusa alapítójáról.
• Állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot.

Az egykori tűzoltószertárban négy kiállítóteremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak.

Az ingatlan tulajdonosa Csákvár Város Önkormányzata. Üzemeltetője – a tulajdonos önkormányzat megbízásából – a Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület.

Csákvár Emlékház (korábban: Vértes Múzeum) nyitvatartása:

Előzetesen tett bejelentkezés alapján fogadunk látogatókat.

Belépődíjak:

Diák / nyugdíjas:300Ft
Felnőtt: 500Ft

Fazekas kiállítás

A kiállításon fazekas termékeket, használati edényeket, valamint egyedi fazekas munkákat, dísztárgyakat tekinthetünk meg. A Csákvár Emlékház többi helyiségében berendezett hagyományos konyha-és szobabelső pedig a 19. századi életmódot mutatja be. A múzeumalapító helytörténész Kovács László Pál emlékét fotók, dokumentumok idézik a kiállításban.

A mesterség múltja

A mesterség fénykorában, a 19. század első felében közel kétszáz fazekas dolgozott itt, ám a fazekasság múltja a római korig vezethető vissza. Ennek oka mindenek előtt a közelben található kiváló tűzálló agyagban rejlik. Csákváron azonban nemcsak a tűzálló agyaggal dolgozó fazekasok, hanem a mesterség valamennyi ágát művelő mesterember képviselve volt: tálasok, korsósok és néhány kályhás is dolgozott itt. A mesteremberek vallásilag és földrajzilag is elkülönültek a településen belül: a fazekasok reformátusok voltak és a Felsővárosban, a korsósok, tálasok katolikusok voltak és az Alsóvárosban éltek. A csákvári fazekasok munkaszervezete, céhe 1778-ban alakult.

A csákvári főcéh alá tartozott még 14 környékbeli község fazekassága is. A céh szigorúan szabályozta tagjainak életét. 8-9 éves korban már elkezdődhetett a fazekas jelölt tanulása. Az inasévek alatt a gyerek elsősorban kiszolgált, kéz alá dolgozott és megtanulta néhány egyszerűbb edény korongolását. Ezt követően legény lett az inasból. Ezen időszak legfontosabb feladata a vándorlás, a tapasztalatszerzés volt. Csak a kellő mesterségbeli tudás birtokában lehetett valaki mesterré, amelynek legfontosabb eseménye a remeklés volt, a legénynek egy nagyméretű edényt kellett elkészítenie, amelyet a többi mester elbírált és ezután döntöttek a jelölt mesterré válásáról. A céhes időszakot dokumentumokkal, a céhek életéhez kapcsolódó tárgyakkal idézzük fel.

Forrás: Az emlékház oldala