Irányítószám: 3950 Sárospatak (48.31035614, 21.552429199)
Sárospatak település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérség központja
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Információk Sárospatak és környéke látnivalóiról, programjairól, szálláshelyekről.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik. A reformáció során létrejött Kollégium hagyományai határozzák meg szellemiségét.
2004-ben 16 önkormányzat alapította a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulást.
A Simkó Panzió közvetlenül a Várkert mellett, vadonatúj épületben, csodálatos kilátással a várra és a Bodrog folyóra, nyugodt környezetben, hatalmas, füves udvarral várja vendégeit. Különösen azoknak ajánljuk, akik többek között a kiváló borok miatt látogatnak Hegyaljára, a vállalkozásnak ugyanis saját szőlője és pincészete van. A barátságos hangulatú borozónkban szívesen látunk 10-40 fős csoportokat borkóstolóra, előre egyeztetett időpontban.
A Simkó Panzió közvetlenül a Várkert mellett, vadonatúj épületben, csodálatos kilátással a várra és a Bodrog folyóra, nyugodt környezetben, hatalmas, füves udvarral várja vendégeit. Különösen azoknak ajánljuk, akik többek között a kiváló borok miatt látogatnak Hegyaljára, a vállalkozásnak ugyanis saját szőlője és pincészete van. A barátságos hangulatú borozónkban szívesen látunk 10-40 fős csoportokat borkóstolóra, előre egyeztetett időpontban.
A Simkó Panzió közvetlenül a Várkert mellett, vadonatúj épületben, csodálatos kilátással a várra és a Bodrog folyóra, nyugodt környezetben, hatalmas, füves udvarral várja vendégeit. Különösen azoknak ajánljuk, akik többek között a kiváló borok miatt látogatnak Hegyaljára, a vállalkozásnak ugyanis saját szőlője és pincészete van. A barátságos hangulatú borozónkban szívesen látunk 10-40 fős csoportokat borkóstolóra, előre egyeztetett időpontban.
Családi Pincészetünk 1994-ben alakult, azóta folyamatosan azon dolgozunk, hogy megkedveltessük és megszerettessük az emberekkel vidékünk csodálatos kincsét, a Tokajit.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
Az V. András Étterem és Kávéház Sárospatak város központjában, egy műemlék jellegű épületben található. Konyhánk tradicionális magyaros ételekkel várja vendégeinket, amelyhez a megfelelő hegyaljai bort kínáljuk. Az étteremben festménygaléria található, amely főleg sárospataki kötődéssel vagy gyökerekkel rendelkező, híres és elismert festőművészek (Urbán György, Gyémánt László, Puha Ferenc, Aknay János, Somogyi György, feLugossy László) képeit mutatja be.
Az V. András Étterem és Kávéház Sárospatak város központjában, egy műemlék jellegű épületben található. Konyhánk tradicionális magyaros ételekkel várja vendégeinket, amelyhez a megfelelő hegyaljai bort kínáljuk. Az étteremben festménygaléria található, amely főleg sárospataki kötődéssel vagy gyökerekkel rendelkező, híres és elismert festőművészek (Urbán György, Gyémánt László, Puha Ferenc, Aknay János, Somogyi György, feLugossy László) képeit mutatja be.
Az V. András Étterem és Kávéház Sárospatak város központjában, egy műemlék jellegű épületben található. Konyhánk tradicionális magyaros ételekkel várja vendégeinket, amelyhez a megfelelő hegyaljai bort kínáljuk. Az étteremben festménygaléria található, amely főleg sárospataki kötődéssel vagy gyökerekkel rendelkező, híres és elismert festőművészek (Urbán György, Gyémánt László, Puha Ferenc, Aknay János, Somogyi György, feLugossy László) képeit mutatja be.
