Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
Az Éber-emlékház a bajai Türr István Múzeum egyik egysége. Egy művészcsalád 3 tagjának művészetét, otthonát mutatja be autentikus környezetben.
Az Espersit-ház a makói múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.
Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.
Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.
A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.
A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.
A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
