Kirándulás

Érdekes formájú kilátó Vas megyében, Dozmat falu felett, ahonnan meglepően szép kilátás nyílik a Kőszegi-hegységre és az Arany-patak völgyére.

A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.

A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.

Az Upponyi-hegységben lévő, erdős hegyoldalakkal övezett mesterséges tó 77 hektáron terül el, Uppony és Dédestapolcsány között, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Lázbérci Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén, 200 méteres tengerszint feletti magasságban.

Vállus határában található a 380 m magas Láz-tetőn megépült 16 méter magas kilátó. A kilátóról teljes panoráma nyílik a Meleg-hegyre, a Kovácsi-hegyre, a Tátikahegyre és a Dél-Bakonyban található Sümegi-hátra. A kilátó két irányból is megközelíthető, Vállust délre elhagyva a kerékpáros pihenőtől balra vagy a Keszthelyi-hegység felől letérve az erdészeti útról is elérhetjük.

A Lila-hegyi kilátó Győrújbarát és Nyúl község közigazgatási határán magasodik. Az építmény korábban egy vasbetonból épült geodéziai mérőtorony volt, melyet a felújítás során faelemekkel borítottak. A nagyon érdekes 12 szögű rácsos szerkezetű faépület 11,7 méter magas és 60 lépcsőfokon lehet feljutni a tetején kialakított kiszélesedő teraszra, ahonnan jó idő esetén az Alpokaljáig is ellátni.

Lovasberény központjában magasodik a település egyik szimbóluma, a Tűztorony. A tűzoltótorony mára már elvesztette régi rendeltetését. 2000-ben a Millennium tiszteletére felújították a falu központjában álló építményt, ami ma idegenforgalmi látványosság. Az épületegyüttesben a Művelődési Ház működik.

A kilátó a Tési-fennsíkon, 246 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, magassága 10,60 m. A 6,75 m magas felső pihenőszintről rálátást nyerhetünk Várpalota városra a lőtérre, valamint délkeleti irányba a Sárrétre. Várpalotát Tés irányában elhagyva már a város határából jól látható a kilátó amely hajdan megfigyelő toronyként funkcionált. Tési útról jobbra lekanyarodva irányító táblák segítségével érhetjük el a kilátót. A kilátó ugyanezen az úton gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető.

A Soproni-hegység legmagasabb magyarországi pontján, az 557 méteres Magas-bércen egy tágas tisztáson áll a fából készült kilátó, melyből szép kilátás nyílik a környező erdőkre, hegyekre. Mellette padok és asztalok adnak módot egy kis piknikezésre. Egész évben szabadon látogatható.

A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.