A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.

A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján. 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Sághegyi Tájvédelmi Körzetben található tanösvény a bazaltból és bazalttufából felépülő tanúhegy földtani és felszínalaktani értékeit, a hegy tömegét kialakító vulkáni működés különböző fázisainak jellegzetes, jól tanulmányozható nyomait mutatja be tájékoztató táblák segítségével. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai előzetesen jelzett igény szerint szakvezetést biztosítanak. A tanösvény bejárását érdemes összekötni a szintén a Ság-hegyen található, a terület élővilágát bemutató tanösvény meglátogatásával.
A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján. 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Sághegyi Tájvédelmi Körzetben található tanösvény a bazaltból és bazalttufából felépülő tanúhegy földtani és felszínalaktani értékeit, a hegy tömegét kialakító vulkáni működés különböző fázisainak jellegzetes, jól tanulmányozható nyomait mutatja be tájékoztató táblák segítségével. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai előzetesen jelzett igény szerint szakvezetést biztosítanak. A tanösvény bejárását érdemes összekötni a szintén a Ság-hegyen található, a terület élővilágát bemutató tanösvény meglátogatásával.

A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján. 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Sághegyi Tájvédelmi Körzetben található tanösvény a bazaltból és bazalttufából felépülő tanúhegy földtani és felszínalaktani értékeit, a hegy tömegét kialakító vulkáni működés különböző fázisainak jellegzetes, jól tanulmányozható nyomait mutatja be tájékoztató táblák segítségével. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai előzetesen jelzett igény szerint szakvezetést biztosítanak. A tanösvény bejárását érdemes összekötni a szintén a Ság-hegyen található, a terület élővilágát bemutató tanösvény meglátogatásával.
A sétaút Salgó és Somoskő várát köti össze a nagy költőnknek, Petőfi Sándornak emléket állító sétányon. A somoskői vártól turistaút vezet a Magyar-bánya melletti Kőparkhoz és a régi kisvasút nyomvonalán a Losonczy Anna-forráshoz. Közvetlenül a magyar és a szlovák országhatáron csatlakozhatunk a Szlovák Köztársaság területén található, Somoskő várát és természeti környezetét bemutató tanösvényhez. Az útvonal hossza 3,5 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1 óra. Szakvezetés kérhető.
A sétaút Salgó és Somoskő várát köti össze a nagy költőnknek, Petőfi Sándornak emléket állító sétányon. A somoskői vártól turistaút vezet a Magyar-bánya melletti Kőparkhoz és a régi kisvasút nyomvonalán a Losonczy Anna-forráshoz. Közvetlenül a magyar és a szlovák országhatáron csatlakozhatunk a Szlovák Köztársaság területén található, Somoskő várát és természeti környezetét bemutató tanösvényhez. Az útvonal hossza 3,5 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1 óra. Szakvezetés kérhető.
A sétaút Salgó és Somoskő várát köti össze a nagy költőnknek, Petőfi Sándornak emléket állító sétányon. A somoskői vártól turistaút vezet a Magyar-bánya melletti Kőparkhoz és a régi kisvasút nyomvonalán a Losonczy Anna-forráshoz. Közvetlenül a magyar és a szlovák országhatáron csatlakozhatunk a Szlovák Köztársaság területén található, Somoskő várát és természeti környezetét bemutató tanösvényhez. Az útvonal hossza 3,5 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1 óra. Szakvezetés kérhető.

A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.
A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.

A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.