Program

Május 6-a A jászkun önmegváltás emléknapja. Az Országgyűlés 2014. február 4-én egyhangúlag elfogadott határozata alapján május 6-át A jászkun önmegváltás napjává nyilvánította. Mária Terézia királynő 1702-ben ezen a napon írta alá a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt.

Az egészségügyi világszervezet, a WHO 2009-ben indította el a „Ments életeket: Moss kezet!` című kampányát. Azóta minden évben május 5-én szervezik meg a Kézhigénés világnapot, melynek fő célja , hogy felhívja a figyelmet a tiszta kéz fontosságára az egészségügyben, és ösztönözze az egészségügyi dolgozókat e cél támogatására.

A jeles esemény az április 30-ról május 1-jére virradó éjszakára vonatkozik, de aki nem fél a boszorkányoktól, az ekkor se tegye. Ugyanis a tél temetéséről és az újjáéledő tavasz beköszöntéséről van szó ezen az éjjelen.

Lehár Ferenc zeneszerző és katonakarmester születésének évfordulóján ünneplik a magyar katonazene napját. Április 30-án a Magyar Honvédség zenekarai és zenészei országszerte megemlékeznek az elődökről, összegzik az eddig elért eredményeket és áttekintik a jövő feladatait. Napjainkban a magyar katonazenei élet résztvevői büszkék arra a közel 1000 éves szakmai múltra, amelyet az elődök ránk hagyományoztak, és amellyel a magyar katonazenét egyedivé formálták a világban.

Az április 30-i Méhek napja kifejezetten hazai jeles nap, nem azonos a Méhek világnapjával, amelyet május 20-án tartanak. Magyarországon először 1994-ben rendeztek Méhek napját a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére. Az ünnep célja, hogy a tavaszi zsongásban figyeljünk fel egy rövid időre a méhekre, akikkel bár nap mint nap találkozunk, a természetben betöltött szerepükre, nevezetesen a beporzásra és védelmükre alig gondolunk.

Április 28-a a Munkahelyi balesetben elhunytak vagy megrokkantak emléknapja. A Nemzetközi munkaügyi Szervezet becslése szerint világszerte 2,34 millióan halnak meg munkahelyi baleset következtében. Ezekből 321 000 balesetnek, további 2,02 millió eset pedig a munkahelyi körülmények okozta, halálhoz vezető egészségkárosodásnak minősíthető.

Április 26-a A szellemi tulajdon világnapja. Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a világ fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki és művészeti alkotók eredményeinek védelmét erősítő világnappá nyilvánítja.

Április 25-e A malária elleni küzdelem világnapja. Világszerte 230-240 millió ember betegszik meg évente maláriában, és az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint 850 ezren, főleg gyermekek bele is halnak a fertőzésbe. Ez elfogadhatatlanul sok áldozat, annál is inkább, hogy a szúnyogok által terjesztett malária ma már megelőzhető és biztosan gyógyítható. A WHO azért nyilvánította 2007-ben minden év április 25-ét a malária elleni küzdelem világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a megelőző intézkedések fontosságára, ezekkel ugyanis százezrek életét lehetne minden esztendőben megmenteni.

Az 1. világháború idején megbízhatatlannak minősített törökországi örmények közül 1915 és 1917 között mintegy másfél millió embert telepítettek ki a hatóságok a szíriai Dajr ez-Zaur városba és a környező sivatagba. Az erőszakos elűzetés kezdőnapját 1905. április 24-re teszik.

A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. Az állatkísérletek legnagyobb vesztesei a rágcsálók, a kísérletek 98%ának ők az elszenvedői.