A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A Fóti Települési Értéktár Bizottság áldozatos munkájának köszönhetően, oly sok próbálkozás után, megvalósult egy harmincéves álom és Fót városának lett egy tájháza, melyre mindenki büszke lehet. Fót Város Önkormányzata a Petőfi utca 6. szám alatti épületegyüttest azzal a céllal vásárolta meg, hogy tájházként működhessen. A Fóti Tájház épületeit 2020. október 9-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Ekkor a kisház került berendezésre és bemutatásra, melyet 2022-ben követett a gazdaház újabb kiállító terekkel történő bővítése.
A Fóti Települési Értéktár Bizottság áldozatos munkájának köszönhetően, oly sok próbálkozás után, megvalósult egy harmincéves álom és Fót városának lett egy tájháza, melyre mindenki büszke lehet. Fót Város Önkormányzata a Petőfi utca 6. szám alatti épületegyüttest azzal a céllal vásárolta meg, hogy tájházként működhessen. A Fóti Tájház épületeit 2020. október 9-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Ekkor a kisház került berendezésre és bemutatásra, melyet 2022-ben követett a gazdaház újabb kiállító terekkel történő bővítése.
A Fóti Települési Értéktár Bizottság áldozatos munkájának köszönhetően, oly sok próbálkozás után, megvalósult egy harmincéves álom és Fót városának lett egy tájháza, melyre mindenki büszke lehet. Fót Város Önkormányzata a Petőfi utca 6. szám alatti épületegyüttest azzal a céllal vásárolta meg, hogy tájházként működhessen. A Fóti Tájház épületeit 2020. október 9-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Ekkor a kisház került berendezésre és bemutatásra, melyet 2022-ben követett a gazdaház újabb kiállító terekkel történő bővítése.
A Tájház ízelítőt ad a falusi élet hangulatából, a letűnt idők díszítő és használati tárgyaiból.
A jellegzetes nádfedeles épület a településen egykor élt emberek életkörülményeit mutatja be. A kovácsműhely a lakás folytatásaként látható. Az egykori mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozzon.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
