Tájház

A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.

A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.

A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.

A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóház, 1986 óta az önkormányzat által alapított helytörténeti gyűjteményként működik. Kialakításában nagy szerepe volt Pacsuné Fodor Sára helytörténésznek, aki a tájház megnyitásától haláláig az intézményben dolgozott. A helytörténész nevét a tájház 2006-ban vette fel. A gyűjteményt a lakosság adományozta régi tárgyi emlékekből. Az állandó kiállítás ízelítőt ad a település és környéke iparos múltjából. A nagyszobában Krúdy Gyula emlékszobát alakítottunk ki, a Tájház bejelentkezés útján látogatható.

A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.

A Fóti Tájház épületei közül a kisházban egy tisztaszoba, konyha, kamra látható, míg a gazdaházban egy fóti lakodalmi szokásokat és gyöngyös koszorúkat bemutató kiállítótér, egy polgári szoba és két időszaki kiállításoknak helyet adó terem. Az épület alkalmas a paraszti világ bemutatására, hatalmas kertje hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál. 

A Tájház ízelítőt ad a falusi élet hangulatából, a letűnt idők díszítő és használati tárgyaiból.

A jellegzetes nádfedeles épület a településen egykor élt emberek életkörülményeit mutatja be. A kovácsműhely a lakás folytatásaként látható. Az egykori mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozzon.

Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.

Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.