Történelem

A kiállító helyiségekben jelenleg egy 1999-ben rendezett állandó kiállítás van, amelynek címe: Zala megye római kora, valamint egy kamara-kiállítás a 3 terem nagy központi vitrin-jében: Kereskedelem, amphorák és `terra sigillaták`.

A könyvtár elkötelezetten támogatja az olvasás megszerettetését, az értő olvasás elsajátítását. Különösen nagy jelentőségű tevékenysége a helytörténeti anyagok feldolgozásában, közzétételében. Létrehozta és működteti a Gyomaendrődi Digitális Archívumot. A könyvtár kulturális tevékenysége jelentős a város életében. Rendezvényei népszerűek, színesítik a város életét. Változatos programjai között mindig találni újat, amellett, hogy több évtizedre visszamenő, rendszeres programjaikat is tovább viszik.

Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.

Az erőd látható maradványai Dunakeszit is hamarosan UNESCO világörökségi helyszínné tehetik, hiszen folyamatban van a birodalmi Duna határ magyarországi szakaszának Világörökséggé nyilvánítása.

A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.

Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte. (Fotó: Cseri László)

A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.

Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.

A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.

A múzeum a magyar orvostörténelem legfontosabb közgyűjteménye és egyben fontos kutatóbázisa. Gyűjteményei időhatár nélkül a medicina, a gyógyszerészet és az egészségügy egészét átfogják.