Gyalogtúra
Ökotúra
Csónaktúra
Teljesítménytúra
Geotúra
Vízitúra
Tanösvény
Kerékpártúra
Kenutúra
Kerékpár
Barlangtúra
Vártúra
Városnézés
Éjszakai túra
Túraút
Emléktúra
Biciklitúra
Mikulás túra
Madármegfigyelés
Gyalog
E-bike
Forrástúra
Nordic walking
Bortúra
Gyógynövénytúra
Dűlőtúra
Darules
Múzeumtúra
Túzok
Nehéz túra
Körtúra
Túravezetés
Terepjáró
Csapatépítés
Bor
Szentjánosbogár
Romtúra
Tanúhegyek
Ásványgyűjtés
Gemenc
Állatok
Sörtúra
Botanikus kert
Autóbusz
Gyerektúra
Balaton
könnyű túra
Segway
Geopark
Templomtúra

A Balaton és a Bakony településeit többnyire kerékpárral járható közutak, illetve földutak kötik össze. Kiépített önálló kerékpárút Balatonkenesén található, mely a Balaton Bringakörút egyik szakaszát képezi. Könnyű és közepes nehézségű kerékpártúrákon lehet bebarangolni Balatonkenesét és környékét. A balatonkenesei kerékpárúton elindulva könnyen megközelíthetők a Balaton parti települések. Az edzettebb kerékpárosok pedig felfedezhetik a Balaton szépségei mellett a Bakony nevezetességeit is.
A Balaton és a Bakony településeit többnyire kerékpárral járható közutak, illetve földutak kötik össze. Kiépített önálló kerékpárút Balatonkenesén található, mely a Balaton Bringakörút egyik szakaszát képezi. Könnyű és közepes nehézségű kerékpártúrákon lehet bebarangolni Balatonkenesét és környékét. A balatonkenesei kerékpárúton elindulva könnyen megközelíthetők a Balaton parti települések. Az edzettebb kerékpárosok pedig felfedezhetik a Balaton szépségei mellett a Bakony nevezetességeit is.

A Balaton és a Bakony településeit többnyire kerékpárral járható közutak, illetve földutak kötik össze. Kiépített önálló kerékpárút Balatonkenesén található, mely a Balaton Bringakörút egyik szakaszát képezi. Könnyű és közepes nehézségű kerékpártúrákon lehet bebarangolni Balatonkenesét és környékét. A balatonkenesei kerékpárúton elindulva könnyen megközelíthetők a Balaton parti települések. Az edzettebb kerékpárosok pedig felfedezhetik a Balaton szépségei mellett a Bakony nevezetességeit is.

A Balatonfüredi erdő természetvédelmi terület szívében található Koloska-völgy nagyon sok lehetőséget kínál az idelátogatóknak a szabadidő hasznos eltöltésére, például lehetőség van erdei környezetben a kiépített tornapályán, a praktikusan megtervezett tornaszereken aktív kondíciójavító tornára is. A tanösvény bejárásával a környék növény- és állatvilágáról, valamint geológiai sajátosságairól kapunk átfogó képet.
A Balatonfüredi erdő természetvédelmi terület szívében található Koloska-völgy nagyon sok lehetőséget kínál az idelátogatóknak a szabadidő hasznos eltöltésére, például lehetőség van erdei környezetben a kiépített tornapályán, a praktikusan megtervezett tornaszereken aktív kondíciójavító tornára is. A tanösvény bejárásával a környék növény- és állatvilágáról, valamint geológiai sajátosságairól kapunk átfogó képet.

A Balatonfüredi erdő természetvédelmi terület szívében található Koloska-völgy nagyon sok lehetőséget kínál az idelátogatóknak a szabadidő hasznos eltöltésére, például lehetőség van erdei környezetben a kiépített tornapályán, a praktikusan megtervezett tornaszereken aktív kondíciójavító tornára is. A tanösvény bejárásával a környék növény- és állatvilágáról, valamint geológiai sajátosságairól kapunk átfogó képet.

Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.

Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.

Évente sok ezer turista, kiránduló, erdei környezetben pihenni vágyó keresi fel a Cuha-völgyi tanösvényt és pihenőparkot. A Bakonyerdő Zrt. felismerte e táj és az ember alkotta környezet harmóniáját és alakított ki a völgyben egy tanösvényt és pihenőparkot. A park felszereltsége jól szolgálja az ide érkezők pihenését, kikapcsolódását. Megközelítése vasúton, autóbusszal (kiépített buszmegállóval) és kis forgalmú közúton (lovon, kerékpárral, gyalog) egyaránt egyszerű.
Évente sok ezer turista, kiránduló, erdei környezetben pihenni vágyó keresi fel a Cuha-völgyi tanösvényt és pihenőparkot. A Bakonyerdő Zrt. felismerte e táj és az ember alkotta környezet harmóniáját és alakított ki a völgyben egy tanösvényt és pihenőparkot. A park felszereltsége jól szolgálja az ide érkezők pihenését, kikapcsolódását. Megközelítése vasúton, autóbusszal (kiépített buszmegállóval) és kis forgalmú közúton (lovon, kerékpárral, gyalog) egyaránt egyszerű.

Évente sok ezer turista, kiránduló, erdei környezetben pihenni vágyó keresi fel a Cuha-völgyi tanösvényt és pihenőparkot. A Bakonyerdő Zrt. felismerte e táj és az ember alkotta környezet harmóniáját és alakított ki a völgyben egy tanösvényt és pihenőparkot. A park felszereltsége jól szolgálja az ide érkezők pihenését, kikapcsolódását. Megközelítése vasúton, autóbusszal (kiépített buszmegállóval) és kis forgalmú közúton (lovon, kerékpárral, gyalog) egyaránt egyszerű.

A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.

A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.

Vöröskő - völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő - völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.

Vöröskő - völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.

A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.
A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.

A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.