Agostyáni Arborétum látogatás, séta a fenyők erdejében

Az arborétum története

Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Bár a terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki, és telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés alapját mégis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” c. pályázat képezte. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó völgybe. Tehát az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak.

A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 62 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.

Az arborétumban jelenleg 293 különböző fásszárú növény található. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is megtalálható.

Arborétumunk egész évben várja a sétára, rekreációra vágyó csoportokat. Diákok esetében korosztályuknak megfelelő szakvezetést tudunk biztosítani, időpont egyeztetés szükséges.

NYITVATARTÁS

Hétfőtől – péntekig: 9.00 – 16.00
Hétvégén (szombaton, vasárnap) és ünnepnapokon: 10.00 – 17.00 (2020. október 31-ig)