Múzeumpedagógiai foglalkozások gyerekeknek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzenben

Árak

A múzeumpedagógiai foglalkozás ára magában foglalja a múzeumi belépődíjat. Az egyes foglalkozások árai a leírásoknál megtalálhatóak. Amennyiben egyazon osztály számára foglal több foglalkozást, 20%-os kedvezményt adunk a második foglalkozás árából. Tantestületi vagy iskolai kiránduláshoz igény szerint fél- vagy egész napos, szakmai vagy tematikus programcsomagokat is összeállítunk.

A megrendelés menete

A foglalkozások kiválasztásakor kérjük, vegye figyelembe az ajánlott korosztályt, valamint a foglalkozás időtartamát, hogy a gyerekek sikerélménnyel távozhassanak a múzeumból. FONTOS! A Skanzen területe 60 hektár. A foglalkozások helyszínei a bejárattól kb. 10-15 perces sétával érhetők el, ezért kérjük, érkezésüket ehhez igazítsák, belekalkulálva a befizetés idejét is!

A foglalkozások kezdési időpontjai: 9:30, 11:15, 13:00 és 14:45

- Kérjük, a tervezett látogatás előtt legalább két héttel telefonon egyeztesse velünk a kiválasztott programot!

Bevezetés a Múzeumba

A Múzeummal még csak ismerkedő diákoknak rövid sétát ajánlunk múzeumpedagógus vezetésével, aki a csoport életkori sajátosságainak és ismereteinek megfelelően kiemeli a legfontosabb tudnivalókat a Skanzenről. A szabadtéri kiállításokba rendezett építmények, a bennük lévő használati tárgyak közül azokra helyezi a hangsúlyt, amelyek együttesen átfogó képet adnak a paraszti életmódról.

Foglalkozások

Szabad a gazda?

Okos gazda kárt is jóra fordít.

Egy „Márton gazda” nevet viselő kesztyűbáb vezetésével vándorolunk, miközben bekukkantunk egy lakóházba, egy pajtába, egy műhelybe és egy közösségi épületbe. Márton gazdával beszélgetve, a tárgyakat beazonosítva értelmet nyernek a népmesékből már jól ismert szavak, kifejezések. A kíváncsi természetű Márton gazda folytonos kérdéseire szívesen válaszolnak a gyerekek, hogy tájékozottságukról meggyőzzék őt. Ha mégsem jut eszükbe a helyes válasz, elhangzik a kérdés: Szabad a gazda? – és Márton gazda elárulja a megoldást.

Ha fogyatékossággal élő csoport igényli a foglalkozást, speciális módon, a fogyatékossághoz igazodva szakemberek tartják a foglalkozást.

Ajánlott korosztály: óvodás, 1-2. osztályos

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: max. 60 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Tájegységi séta

Ahány falu, annyi szokás.

A kiválasztott tájegység Magyarországon belül elfoglalt helyéről, településszerkezetéről, a bemutatás időszakáról, és a házakban megfigyelhető szituációkról ad tájékoztatást a múzeumpedagógus. A földrajzi, történelmi és természeti meghatározottság visszatükröződik a falu lakóinak életmódjában. A vallási, nemzetiségi, életszínvonalbeli különbségeket is láttatjuk, miközben a résztvevők átfogó képet kapnak a lakó, gazdasági, közösségi épületekről és azok berendezéseiről. A kiállításokban működő hagyományőri helyszíneken zajló tevékenységek a vezetés után önállóan megtekinthetők.

Ajánlott korosztály: 3-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 60 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Skanzen dióhéjban

Mintha dióhéjban járna.

Ezt a programcsomagot főként azoknak a felső tagozatos és középiskolás csoportoknak ajánljuk, akik mélyebb bepillantást szeretnének nyerni a múzeum kulisszatitkaiba. A diákok képet kaphatnak a múzeum szakmai tevékenységének állomásairól, a szakemberek munkájáról. A programcsomag célja, hogy a múzeumba kerülő tárgyak útját nyomon követve (gyűjtés, leltározás, nyilvántartás, restaurálás, raktározás, kiállításba helyezés, interpretáció) a diákok a restaurátor, a kiállításrendező és a programszervező gyakorlati munkájában is próbára tehetik képességeiket.

Programelemek:

• Skanzen dióhéjban prezentáció vetítése - beszélgetéssel
• Tárgykeresés tematikus feladatlappal irányítva a Néprajzi Látványtárban
– önállóan
• Személyes tárgyak vizsgálata (ehhez szükséges 1 saját tárgyat hozniuk)
– egyénileg
• Kiállítás-rendezés, megnyitó – kis csoportokban

Ajánlott korosztály: 6-12. osztály

Megrendelhető: egész évben

Időtartam: 120 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Család és közösség

Társadalmunk legkisebb sejtje a család. Vajon mit jelent ma a – csonka családban vagy akár szülő nélkül felnövekvő - gyerekeknek a család és otthon fogalma? Mi tarthatta össze valaha a családokat, a faluközösségeket? E „titkokat” kutatva a gyerekek önkéntelenül is átélnek a magukétól eltérő élethelyzeteket a foglalkozások során, miközben összehasonlíthatják a maival a hagyományos értékrendet. Az osztálytársakkal együtt megélt élmények pedig ráébresztik őket arra, hogy érdemes a családot vagy akár az osztályközösséget is biztos háttérnek, örömforrásnak tekinteniük, hiszen segíti őket önbecsülésük megerősödésében és mások megbecsülésében.

Foglalkozások:

Falusi iskola és tanítólakás

„Úgy siess az oskolába, mint tudomány vásárába!”

Milyen iskolában és hogyan tanultak az őrségi gyerekek? Hol lakott a tanító úr és a családja? A gyerekekkel közösen felelevenítünk egy tanítási napot. A félhomályban a régi tankönyvekből olvasnak, gyakorolják az írást palatáblán, a számolást golyós számológépen, és megismerik a hangutánzó ABC - t is. A foglalkozáson megismerhetik a 19. század végi tanítás-tanulás eszközeit és módszereit, amit összehasonlítunk a diákok saját tapasztalataival.

Ajánlott korosztály: 1-6. osztály

Megrendelhető: április, május, június, szeptember, október

Időtartam: 60-90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Munkák a házban és ház körül

„ Amilyen az ember, olyan a munkája.”

Az osztály egy hagyományos nagycsaláddá alakul át az együtt töltött idő alatt, így lakjuk be a Skanzen egyik portáját. A szobában, a konyhában vagy az istállóban a ház lakóiként a diákok nemcsak megnézhetik, de használhatják is a tárgyakat és szerszámokat a gazda és a gazdasszony irányítása alatt. Szituációs játék keretében az évszaknak megfelelő, házi és ház körüli munkákat végeznek nemüktől függően. Női munkák például: vajköpülés, ágy kibontása és bevetése, agyagpadló locsolása vizesnyolcassal, felsöprése, szitálás, kertészkedés vagy gyümölcsszedés. Férfimunkák: széna-, szalmahordás, gereblyézés, őrlés kézi malommal, fafűrészelés, kukoricamorzsolás és darálás, állatokhoz takarmányszállítás, talicskázás. A foglalkozást a Hon-és Népismeret tantárgy oktatásához különösen ajánljuk.

Ajánlott korosztály: óvodás, 1 - 8. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 25 fő

Játékvilág

„Ki játszik ilyet, majd megmondom, milyet?”

A résztvevők miután megismerték a parasztgyerekek életterét, játékvezető irányításával játszhatnak olyan eszközös, ügyességi és népi sportjátékokat, amelyeket valaha az állataikat őrző, a mezei munkában segédkező gyerekek is játszottak (pl. karikahajtás, gólyalábazás, bigézés, métázás). A mozgásos-, és szabályjátékok mellett természetes anyagokból egyszerűen készíthetnek játékszereket, terményekből állatokat, bábokat vagy gyapjúból, rongyból labdát, babát. A készítendő játékot az időszaktól és korosztálytól függően választjuk ki.

Ajánlott korosztály: 1-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Ki fia, borja?

„Ki fia, borja?” - Hangzik a kérdés, amikor egy ismeretlen ember tűnik fel a közösségünkben. Ki, hogyan éli meg a rokonokhoz vagy a tágabb közösséghez való tartozást? Kinek, milyen feladata van a közösség működtetésében? - Kiváló alkalom nyílik a Skanzen adta lehetőségek között arra, hogy a magyar paraszti kultúrában hagyományosan működő családmodelleken keresztül személyes élményekhez jussanak a diákok. Saját életük problémáit, örömeit így viszonyíthatják elődeikéihez. A foglalkozások során hangsúlyt fektetünk a hagyományos családformák és a fogadott rokonság fajtáinak megláttatására, a közösség szabályozó erejére, a munkamegosztásra és egymás kölcsönös segítésére.

A témák feldolgozásában a honlapunkról letölthető dokumentumok, anyagok és a Skanzen Örökség Iskola füzetek IV. száma segítik a pedagógusokat és diákokat.

I. Család, otthon, gyermek
II. Rokonság-közös zsák
III. Családról szól a fáma

Ajánlott korosztály: 8-11. osztály

Megrendelhető: egész évben

Időtartam: 3 x 180 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Ételünk, életünk

Mindnyájan tisztában vagyunk annak fontosságával, hogy mit, hogyan, mikor és milyen körülmények között eszünk. De vajon egészségesen étkezünk? Kell, lehetne változtatni annak érdekében, hogy tudatosan megőrizzük egészségünket? A résztvevők számára világossá válik, hogy a táplálkozási szokásaink megváltoztatásához szemléletváltásra és életmódváltásra is szükség van.

Foglalkozások:

Mindennapi kenyerünk

„Olyan jó, mint egy falat kenyér.”

Miből és hogyan készült a kenyér az évszázadok folyamán? Miért az egyik legmegbecsültebb táplálékunk? A gyerekek a foglalkozás során lisztet szitálnak, dagasztanak és a tésztából cipókat formáznak, majd a megkelt tésztát kisütjük a kemencében. Így megtanulhatják, hogyan süthetnek kenyeret otthon a sütőben. A kisebbek a tészta kelesztése közben mondókákat tanulnak, a nagyobbakkal pedig a kenyérrel kapcsolatos közmondásokat, szólásmondásokat gyűjtjük össze, majd értelmezzük ezeket. Amíg sülnek a cipók, megnézik a szélmalmot is. A program végén mindenki elviheti a kisült cipóját!

Ajánlott korosztály: óvodások, 1-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Molnárok malmok

„Egy malomban őrölnek.”

A malom nem csak a munkahelye, hanem sok esetben a molnár otthona is volt. Megtekintjük a nyirádi vízimalom molnárjának lakását és a malom berendezését, a szerkezetét pedig működés közben ismerhetik meg a résztvevők. Megtapasztalhatják, milyen nehéz munkát jelentett a kézi malommal való őrlés. A kisebbek énekes-mozgásos játékokkal, mondókákkal keltik életre a malomhoz kapcsolódó élethelyzeteket. A nagyobbakkal megismertetjük a malmok különböző típusait, közösségi szerepét, és a hozzá kapcsolódó legendákat.

Ajánlott korosztály: óvodások, 1-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 60 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Mézeskalácssütés és díszítés

„Édes, mint a méz.”

A méhészkedés, a gyertyakészítés és a mézesbábos mesterség is, amik szorosan összefüggnek egymással, megismerhetők a Kisalföld tájegységünkben. A méz élettani fontosságára, hasznosságra és felhasználásának lehetőségeire is felhívjuk a figyelmet. A gyerekek a foglalkozásvezető segítségével kemencében sütik meg az általuk meggyúrt, kinyújtott és kiszaggatott tésztát. Amíg sülnek a mézeskalácsok a kemencében, a közeli kis méhest látogathatják meg. Az illatozó, kisült kalácsokat porcukros tojásfehérjével „írják meg”, azaz díszítik a résztvevők, majd a program végeztével haza is vihetik a kis remekműveiket.

Ajánlott korosztály: 1-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Ételünk, életünk

„Azzá leszel, amit eszel?”

Mindnyájan tisztában vagyunk annak fontosságával, hogy mit, hogyan, mikor és milyen körülmények között eszünk. De vajon mindezt helyesen tesszük? Egészségesen étkezünk? Mit szükséges változtatnunk annak érdekében, hogy tudatosan megőrizzük egészségünket? A résztvevők számára világossá válik, hogy a táplálkozási szokásaink megváltoztatásához szemléletváltásra és életmódváltásra is szükség van. A témák feldolgozásában a honlapunkról letölthető dokumentumok, segédanyagok és a Skanzen Örökség Iskola füzetek IX. száma segítik a pedagógusokat és diákokat.

I. Konyhák titkai

„Ha szűk a konyha, minden falat jó ízű.”

A gyerekek megismerkednek a négy hagyományos konyhatípussal és az ételkészítés módjainak összefüggéseivel. A múlt és a jelen étkezési rendjét összehasonlítják, majd 4 kis csoportban „saját” konyhát kapnak, melyeket irányított feladatokon keresztül feltérképeznek. A feladatok megoldása után a csoportok bemutatják egymásnak munkájuk eredményét. A foglalkozás második felében gyakorlati tevékenységet folytatunk. A lányok a tésztakészítés módjait a fiúk a ház körüli munkákat próbálhatják ki.

II. Ha kenyér van, minden van

„Egy kenyéren élnek.”

A gabona termesztésének folyamatáról, a malomtípusokról, a kenyérsütésről eredeti tárgyi környezetben szereznek tapasztalatokat a gyerekek. Három féle malomtípust látogatunk meg (vízi, szél és tipró malom), majd a foglalkozáson résztvevőket e szerint 3 csoportba osztjuk. A különböző feladatokat végrehajtva alaposabban megismerik a molnárok életét, a malmok szerepét. Egymásnak beszámolva végül mindnyájan átfogó képet kapnak a malmok működéséről és közösségben betöltött szerepéről. A foglalkozás második felében kenyérsütésre kerül sor. A gyerekek szitálnak, dagasztanak, kemencét fűtenek és a megkelt tésztát ropogósra sütve vihetik haza.

III. Egyél komótosan

„Evés közben jön meg az étvágy.”

Adjuk meg a módját az étkezésnek! Az étkezési kultúrára irányítjuk a gyerekek figyelmét, miközben négy kiállítási helyszínen az étkezési alkalmainkról és a szokásaink megtartásának vagy újak kialakításának a fontosságáról beszélgetünk. A gyerekek négy kis csoportban végzik feladataikat, majd azokról beszámolót tartanak a többieknek. A foglalkozás második felében a fiúk fát vágnak, vizet hoznak a kútról, tüzet raknak a kis sparheltbe, a lányok pedig öntött perecet készítenek

Ajánlott korosztály: 5-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 3 x 180 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

A programcsomag elemei külön is megrendelhetőek!

Időtartam: 180 perc

Személyes történelem

A történelmi események, viszonyok megértését és átélhetőségét segítik ezek a drámapedagógiai módszereket alkalmazó foglalkozások a Skanzen különböző tájegységeiben. Egy-egy család vagy személy élettörténetét rekonstruáljuk eredeti dokumentumok, helyszínek, szituációk segítségével a diákok ismereteire, kreativitására és empátiájára alapozva. Megismerkedünk a kiemelt időszak emberének életével, konfliktusaival, amelyek nem is állnak olyan távol tőlünk. Ezzel is igyekszünk felhívni a diákok figyelmét egymás elfogadásának fontosságára, a toleranciára.

Foglalkozások:

Ezek a fiatalok!

Életmód a szocializmus időszakában.

Milyen volt szüleink és nagyszüleink fiatal kora? Hogyan éltek, mire vágytak, hogy szórakoztak? A tinédzsereknek szóló foglalkozás szüleik, nagyszüleik életmódját, életérzését teszi átélhetővé. A berendezett korabeli szobában a diákok kézbe vehetik a tárgyakat, felpróbálhatják a ruhákat, belelapozhatnak az újságokba és könyvekbe, válogathatnak a kis- és nagylemezek között. Korabeli olvasói levelek alapján vizsgáljuk az „ifjúsági problémát”, elemezzük a gazdasági helyzetet. Szlogeneket írunk a korabeli reklámokhoz, és képeslapot küldünk a KISZ-táborból.

Ajánlott korosztály: 9-12. évfolyam

Időtartam: 90 perc

Mi történt Annával?

„Szabó Ferenc Horváth Annát kéreti,
de az anyja igen nagyon ellenzi...”

A magyar népballadák rendhagyó feldolgozásához nyújt szokatlan megközelítési lehetőséget ez az önálló nyomozásra késztető foglalkozás. A foglalkozás elején a diákok korabeli újságok rövid híreiből képet alkothatnak a kor találmányairól, technikai eszközeiről és mindennapi életéről. Majd a foglalkozás első felében megfigyelési szempontok alapján megnézünk egy zalai népballadák alapján a Skanzenben készült filmet. Ennek segítségével egy rejtélyes haláleset bírósági tárgyalásába csöppenünk, melynek a diákok az esküdtszék tagjaiként vállnak a résztvevőivé. Az alaptörténetet és a szereplőket megismerve térképpel a kezünkben „helyszínelni” és „tárgyi bizonyítékokat” gyűjteni indulunk. Ezután a diákok az esküdtszék tagjaiként ütköztetik nézeteiket, feltárva a szereplők indítékait és viszonyát. A 19. századi és a mai tizenévesek problémáinak összevetése megértésre, önvizsgálatra késztet, és a konfliktuskezelésben nyújt segítséget. A téma feldolgozásában a honlapunkról letölthető Nyomozati füzet segíti a pedagógust és diákot egyaránt.

2006-ban az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Múzeumok Mindenkinek Program keretében kiírt pályázata alapján a legjobb múzeumpedagógiai kezdeményezés kategóriában Múzeumpedagógiai Nívó-díjban részesítette a programot.

Ajánlott korosztály: 10-12. évfolyam

Időtartam: 180 perc

Ajánlott létszám: max. 20-25 fő

Ráhel, János, Jákob és a színésznő

„Életszerű, figyelemfelkeltő, interaktív élmény...”

Mit szól a család, ha a katolikus iparos fia bejelenti, hogy a szomszéd zsidó szatócs lányát akarja feleségül venni, ráadásul az apa a Szent Kereszt Társulat tagja kíván lenni? És ha a rabbinak szánt fiú a tanulás helyett inkább a vándorszínészetet választja, amennyiben a színtársulat felveszi? Ezek a kérdések hangzottak el a négy helyszínen 1914. január 6-án, de válaszolni rájuk ma sem egyszerű. A történelmi események, viszonyok megértését és átélhetőségét segítik a „Személyes történelem” sorozatunkba illeszkedő szituációs foglalkozások a Skanzen tájegységeiben. Egy-egy család, vagy személy élettörténetét próbáljuk rekonstruálni eredeti dokumentumok, helyszínek, szituációk segítségével a diákok kreativitására, empátiájára alapozva. A XX. század elején egymás mellett élő különböző társadalmi rétegek, kisebbségi csoportok életmódjának, szokásainak megismerése után az asszimiláció vagy hagyományőrzés, az elfogadás vagy előítélet konfliktusaival foglalkozunk, így hívjuk fel a diákok figyelmét egymás elfogadásának fontosságára, a toleranciára.

A múzeumpedagógiai foglalkozás a tanárok segítségével kiegészíthető az iskolában, ahol a diákok a Skanzenban megteremtett alakok sorsát rekonstruálják a holokauszt időszakában. Elkészítik az elképzelt személy hiányzó dokumentumait, leveleit, naplórészleteit, vagy bármilyen emlékét. Elképzelik alakjuk sorsát, életpályáját. Ezután saját alakjuk választási lehetőségeit mérlegelve értelmezik az áldozatok, az életmentők, a passzív szemlélők és az aktív közreműködők sorsát, tetteinek következményeit a holokauszt idején. Nemcsak a történelmi tények, ismeretek átadása a célunk, hanem a személyes sorsok rekonstruálásán keresztül az empátia, a felelős gondolkodás kialakítása is a diákokban.

A projekt a múzeum és az iskola, a múzeumpedagógus és a tanár szoros együttműködése során jön létre. 2011-ben a projekt a Gábor Zita Alapítvány Élni az életet pályázatának nyertese volt a Holokauszt oktatás módszertani fejlesztéséért.

Ajánlott korosztály: 11-12. évfolyam

Időtartam: 180 perc

Ajánlott létszám: max. 20-25 fő

Maria és Julis

„... és mindent ott kellett hagyni”

Hogyan kerültek bukovinai székelyek Andrásfalváról a völgységi Hidasra? Mi történt a falu sváb lakóival? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a II. világháborút követő migráció idejéből ránk maradt családi történetek, személyes sorsok megismerésén keresztül. A múzeum hidasi lakóházában megnyílt A történelem sodrában című állandó kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás történelmi élményt nyújt a középiskolás korosztálynak. A témák feldolgozásában a honlapunkról letölthető dokumentumok, anyagok és a Skanzen Örökség Iskola füzetek III. száma segítik a diákokat és pedagógusokat.

Ajánlott korosztály: 10-12. évfolyam

Időtartam: 180 perc

Ajánlott létszám: max. 20-25 fő

Népek, nyelvek, kultúrák

Mi, magyarok szerencsére sokfélék vagyunk. Sokféle szokást, kultúrát hoztunk szüleinktől otthonról, ami mind egyéniségünk meghatározója. Ebből a sokféleségből igyekszünk a Skanzenben található kiállítási szituációk alapján bemutatni a nemzetiségek és kisebbségek életét. Akit közelebbről megismerünk, annak átérezzük gondját, örömét, és rájövünk, hogy ezek nagyon is hasonlóak a mieinkhez. Célunk a kíváncsiság felkeltése a különböző kultúrák, szokások iránt, mivel az együttélés során a toleranciához, az elfogadáshoz ez nélkülözhetetlen.

I. Kérek egy cvekedlit!

A magyarországi németek

Egy-egy nemzetiségen belül is különbségeket figyelhetünk meg vallásukra, szokásaikra és társadalmi helyzetükre vonatkozóan. A Skanzen Jánossomorjai házának eredeti tulajdonosai a sok holdon gazdálkodó katolikus Krannerek voltak. Kranner Mária visszaemlékezésének segítségével az ő életükkel, szokásaikkal és későbbi sorsukkal ismerkedhetnek meg a diákok. A harkai „langhaus” ház evangélikus lakói szűkösebben éltek, szőlőműveléssel foglalkoztak, és mások voltak a hagyományaik. A második világháború után mindkét falu lakóit kitelepítették. A foglalkozáson a német nemzetiség életét, szokásait ismerjük meg eredeti dokumentumok, és a házakban berendezett szituációk segítségével.

II. Kóser a macesz?

A magyar zsidóság

A Skanzen mádi háza azért is különleges, mert a ház első lakását egy zsidó család bérelte, akik a szatócsboltot is üzemeltették. A hátsó lakásban lakott a háztulajdonos katolikus iparos a családjával. A családok életmódjával, szokásaival ismerkedünk meg a házakban berendezett szituációk segítségével, majd elképzeljük a családok tagjait. Az ő személyükön keresztül vizsgáljuk az együttélés konfliktusait, melyeket összevetünk a diákok tapasztalataival.

III. Kedvencem a sztrapacska!

Szlovákok, ruszinok, cigányok Magyarországon
Magyarok, mint nemzetiség

Az Észak magyarországi falu tájegységben egy-egy mesterséghez, szakrális épülethez, szituációhoz kapcsolódva vizsgálhatják a tanulók a kisebbségek életét. Ebben filmek, hangpanelek is segítik őket. A Szlovákiából, Nemesradnótról a Skanzenbe került házban
a magyar kisebbség életét elevenítjük fel. Igyekszünk feltárni a kisebbségi lét nehézségeit, konfliktusait, és a különböző élethelyzetekbe helyezkedve hívjuk fel a diákok figyelmét a tolerancia fontosságára.

A témák feldolgozásában a Skanzen Örökség Iskola füzeteinek XII. száma és a honlapunkról letölthető dokumentumok, segédanyagok segítik a diákokat és pedagógusokat.

Ajánlott korosztály: 10-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 3 x 180 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

A programcsomag elemei külön is megrendelhetőek:

Időtartam: 180 perc

Városképző

A jelenben zajló gyors urbanizációs folyamatnak kimutathatók a múltba kapaszkodó gyökerei. A 19. századi életmód átalakulásának alapvető formálójaként, a viszonyrendszerek alakítójaként tekintünk a mezővárosok működésére. Hangsúlyosan foglalkozunk a hétköznapi életet modernizáló hatásokkal, új jelenségekkel, életmóddal és tárgyakkal a múzeum Felföldi mezőváros tájegységében. Ezen folyamatok ok-okozati összefüggéseinek, működései jellemzőinek megértésében kíván a Skanzen fogódzót és iránymutatást nyújtani az érettségi előtt álló fiataloknak az élményszerű, változatos múzeumpedagógiai foglalkozások során.

Foglalkozás:

Vaspálya Rt.

Alakítsunk részvénytársaságot!

Témakörünk a második ipari forradalom időszaka, hangsúlyosan az 1800-as évek második fele, a világban és Magyarországon. Bőséges háttéranyaggal, eredeti dokumentumok felhasználásával olyan szituációt teremtünk, amelyben a tanulók résztvevői lehetnek egy – a magyarországi fejlődést döntően meghatározó – részvénytársaság létrehozásának, aminek működtetését, fejlődését, nyereségességét ők maguk alakítani is tudják. A foglalkozás során a „jövendő részvényesek” vonatoznak, a múzeumi kiállításokon keresztül megismerik a döntésükre hatást gyakoroló életkörülményeiket, végül – szerepjátékkal, érvelve és érdekeiket védve - megalakítják a Vaspálya Rt-t. Szükség lesz jegyzettömbre, ceruzára, tollra! A témák feldolgozásában a honlapunkról letölthető dokumentumok, anyagok és a Skanzen Örökség Iskola füzetek II./ 1-2. számai segítik a diákokat és pedagógusokat.

Ajánlott korosztály: 10-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 180 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Városképző

A jelenben zajló gyors urbanizációs folyamatnak kimutathatók a múltba kapaszkodó gyökerei. A 19. századi életmód átalakulásának alapvető formálójaként, a viszonyrendszerek alakítójaként tekintünk a mezővárosok működésére. Hangsúlyosan foglalkozunk a hétköznapi életet modernizáló hatásokkal, új jelenségekkel, életmóddal és tárgyakkal a múzeum Felföldi mezőváros tájegységében. Ezen folyamatok ok-okozati összefüggéseinek, működései jellemzőinek megértésében kíván a Skanzen fogódzót és iránymutatást nyújtani az érettségi előtt álló fiataloknak az élményszerű, változatos múzeumpedagógiai foglalkozások során.

A foglalkozások témái:

I. A mezővárosok kialakulása és társadalma
II. Kézművesség és gyáripar
III. Kereskedelem és áruszállítás

A témák feldolgozásában a honlapunkról letölthető dokumentumok, anyagok és a Skanzen Örökség Iskola füzetek I. és V. számai segítik a diákokat.

Ajánlott korosztály: 10-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 3 x 180 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Csak természetesen!

Ez a könnyednek hangzó felszólítás manapság egyre nehezebben megvalósítható. A témát kibontó foglalkozásokon igyekszünk irányt mutatni és gyakorlati megoldásokat kínálni a diákoknak ahhoz, hogy „természetükké váljon” az egyszerűbb, kiegyensúlyozottabb élet igénye. A természet közeli emberek – a parasztok - kipróbált és jól bevált tudása az, ami minden időben felhasználható, és ami a túléléshez nélkülözhetetlen. Rávilágítunk a hagyományos és a mai élet összhangjának módozataira, ezek helyes arányára, mely előre viszi életünket

Foglalkozások:

Föld-ház

„Verd a sarat, rakd a falat!”

A foglalkozás elején rövid séta keretében megfigyelik a diákok a fa-, és vályogépítkezés jellemzőit, az oromzatok díszítésének módját a Skanzen különböző háztípusain. Modelleken is szemléltetjük az egyes faltípusokat. Ezután felépítik egy favázas házszerkezet modelljét, megismerik a feledésbe merülő építési technikákat. A vesszőfonat vagy a vályogtégla készítését is kipróbálhatják. Ezt a programot különösen ajánljuk a Hon- és népismeret tantárgy oktatásához.

Ajánlott korosztály: 4-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Nagymosás

„Tisztaság, fél egészség.”

A tisztálkodás, a mosás a hagyományos paraszti társadalomban egészen másként történt, mint napjainkban. A múzeumi kiállításban életszerűen, az elhelyezett eszközök segítségével elevenítjük fel a múltat. A fáradságos munka mozzanatait - a szapulást, sulykolást, mángorlást – maguk is kipróbálhatják a gyerekek. Megismerik, milyen természetes anyagok használatával tisztították elődeink a ruhákat, az asztal- és ágyneműket.

Ajánlott korosztály: 3-12. osztály

Megrendelhető: május, június, július, augusztus, szeptember

Időtartam: 90 perc

Gubacstinta, írótoll

„Se tintája, se tolla.”

Mikor, miből készítettek tintát? Milyen növény a gubacs, ebből hogyan készül a tinta? Melyik nagy fejedelmünk írt gubacstintával? Ezekre, és ehhez hasonló kérdésekre is választ kapnak a diákok, akik a tinta elkészítése után a kézzel faragott nádtollat a tintába mártva bölcs gondolatokat írnak. A végén még a titkosírás rejtelmeire is fény derül!

Ajánlott korosztály: 5-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Növényi festés

„Az írott virágot sokan dicsérik, de senki nem szagolja.”

A porták kiskertjeiben és a réteken viruló növények között számos olyan gyógy- és fűszernövény nő, melyeket gyógyteák készítésére vagy ételek ízesítésére is használhatunk. Más növényekből azonban festékanyagot nyertek, melyet textil, gyapjú, hímes tojás festésére, vagy tintaként használtak. A festőnövényeket, a festék készítésének módját ismerhetik meg a diákok, majd növényi festékekkel hagyományos motívumokat festenek a résztvevők. Egy séta során figyeljék meg a természet sokszínűségét a múzeum területén is!

Ajánlott korosztály: 3-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Mi a szösz?

„Kinyüvöm, áztatom, szárítom, tilolom, dörzsölöm, gerebenezem,
megfonom, gombolyítom, felvetem, megszövöm.”

A foglalkozáson a kenderfeldolgozás munkafolyamatával, a tilolással, gerebenezéssel, a szövőszék működésével és a szőttesekkel ismerkednek meg a tanulók. A kisebbekkel eljátsszuk a kenderfeldolgozás munkafázisait, míg a nagyobbak a vászonfajtákkal ismerkednek meg. Kipróbálhatják a gyerekek, hogyan kell a kenderfonalat guzsalyról fonni, és hogyan használjuk a kötélverőgépet. A foglalkozás a hon- és népismeret tantárgyhoz is kapcsolható.

Ajánlott korosztály: 3-8. osztály

Megrendelhető: április, május, június, szeptember, október

Időtartam: 60 perc

Csak természetesen!

Ez a könnyednek hangzó felszólítás manapság egyre nehezebben megvalósítható. A témát kibontó foglalkozásokon igyekszünk irányt mutatni és gyakorlati megoldásokat kínálni a diákoknak ahhoz, hogy „természetükké váljon” az egyszerűbb, kiegyensúlyozottabb élet igénye. A természet közeli emberek – a parasztok - kipróbált és jól bevált tudása az, ami minden időben felhasználható, és ami a túléléshez nélkülözhetetlen. Rávilágítunk a hagyományos és a mai élet összhangjának módozataira, ezek helyes arányára, mely előre viszi életünket.

Bio-Kert-Ésszel - Biokertészet és komposztálás régen és ma

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet!” (Bethlen Gábor1580-1629)

A „zöld” gondolkozás nem mai keletű, mint ahogy a környezet rombolása sem ma kezdődött el. Gondoljunk például az emberiség történetében folyamatosan zajló erdőirtásokra, a túlzott öntözés következményeire és még hosszan lehetne sorolni azokat a bűnöket, amelyeket az utóbbi évszázadokban elkövettünk.

A kiskertben nemcsak lehet, de szinte kötelező a biokertészkedés, hiszen valami mindig érik, amit nem érhet vegyszer és mindannyiunk számára fontos, hogy mit eszünk. Célunk elsősorban az, hogy a kutatások alapján rekonstruált történeti kiskertek növényvilágán keresztül bemutassuk a diákoknak, hogyan éltek harmóniában a természettel, s hogyan lehet ma felhasználni a természet adta lehetőségeket; például az öltözködésben, táplálkozásban vagy az élet egyéb területein.

A témák feldolgozásában a honlapunkról letölthető dokumentumok, segédanyagok és a Skanzen Örökség Iskola füzetek VIII. száma segítik a pedagógusokat és diákokat, amit minden tanuló kézbe kap.

I. A biokert – hagyományos kiskertek

A hagyományos kertekkel szemben a jól megtervezett biokert változatos élővilágával közelebb áll a természethez, felhasználja az élővilág egyensúlyát biztosító természeti törvényeket. Mit jelent ez a gyakorlatban? Erre a kérdésre keressük a választ a foglalkozás keretei között. A gyerekek megismerkednek a Felső-Tiszavidék tájegységben található Uszkai portával, azon belül pedig a konyhakerttel, konyhával és kamrával. A különböző feladatokat megoldva gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el. Pl. komposztálás, talaj és víz minőségének mérése, növénytársítási lehetőségek, természetes növényvédelem. Az évszaknak megfelelően alakítjuk a programjainkat. A gyerekek a különböző kiállítási helyszínek megtekintése után egymás elé tárják a csoportosan megoldott feladatok eredményeit.

II. Haszonnövényeink - olajütő, kendernyüvő

Az olajipari növények és a rostnövények elterjedéséről, hasznáról szereznek ismereteket a gyerekek. A kiállításban látható Csobádi olajütő részeit és működését rávezető feladatok segítségével fedezik fel. A kendermunkák bizonyos fázisait (kendertilolás, gerebenezés, dörzsölés és fonás guzsalyról) maguk is kipróbálják. Összefoglalásképpen a kis csoportokban kapott feladatok megoldásait bemutatják a csoportok egymásnak.

III. Szín-patika - Légy Te is szín-patikus! – Hogyan? - Csak természetesen!

A patika – apotheka- szó szerint boltocskát jelent. A mi esetünkben a „természetesség” tárháza. Természetes anyagokkal mesterkedünk, népünk ezeréves tudását követve méreg nélküli orvosságokat, füvek-fák gyógyító erejét keressük, belőlük készítjük mindennapi gyógyteáinkat, ízletes csemegéinket és frissítő balzsamunkat. Felfedezzük a természet színanyagait, s a képíró mesterek nyomába eredve színes festékeket készítünk virágokból, bogyókból, főzünk gyökerekből, keverjük csigahéjban, elegyítjük mézgával – szóval vegyszerek nélkül, szelíden, csak természetesen!A maguk készítette festékekkel egyéniségük szerint alkothatnak hagyományos motívumokat.

A múzeum természeti adottságaira és történelmi kertjeire épülő foglalkozáson az itt található gyógy- és festő növényeket az idénynek megfelelően térképezik fel a diákok. Felhasználásuk módját és hatását alkalmazhatják saját életükben is.

Ajánlott korosztály: 5-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 3 x 180 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Gazdálkodj ökosan!

Miért szükséges, hogy ember és környezet között összhang legyen? Mikor gondolkozunk ökologikusan? Megadjuk a választ ezekre a kérdésekre a paraszti gazdálkodás bemutatásával, az adott táj éghajlati és domborzati viszonyainak ismertetésével. Történeti visszatekintés közben bemutatjuk a fejlődési tendenciákat a változások ok-okozati összefüggéseit. Célunk a diákok környezettudatosabb életmódra nevelése, hogy a mindennapokban megvalósíthassák a tudatosabb vízhasználatot, vásárlást, közlekedést. Mi az ökogazdálkodás, és milyen összefüggésben áll a paraszti gazdálkodással? Mit jelentett és mit jelent ma a talajhasználat, vízhasználat, folyószabályozás, trágyázás. Hogyan menthetjük meg és tehetjük hasznossá hagyományos háziállatainkat?

Foglalkozás:

Élet a tanyán

"A gazda szeme hizlalja a jószágot.”

Milyen állatok és hogyan élnek egy alföldi tanyán? A rendhagyó biológia és népismeret órán az őshonos magyarfajta és ridegen tartott állatokkal ismerkednek meg a gyerekek. Részt vesznek az állatok körüli munkákban, kukoricát morzsolnak, darálnak, szénát, szalmát hordanak, csacsit csutakolnak. Az évszaknak megfelelően a pásztorfogadásról és elszámoltatásról, a pásztorok életéről is hallhatnak érdekes történeteket.

Ajánlott korosztály: óvodás, 1-6. osztály

Megrendelhető: április, május, június, szeptember, október

Időtartam: 60-90 perc

Gazdálkodj ökosan!

Miért szükséges, hogy ember és környezet között összhang legyen? Mikor gondolkozunk ökologikusan? Megadjuk a választ ezekre a kérdésekre a paraszti gazdálkodás bemutatásával, az adott táj éghajlati és domborzati viszonyainak ismertetésével. Történeti visszatekintés közben bemutatjuk a fejlődési tendenciákat a változások ok-okozati összefüggéseit. Célunk a diákok környezettudatosabb életmódra nevelése, hogy a mindennapokban megvalósíthassák a tudatosabb vízhasználatot, vásárlást, közlekedést.

Mi az ökogazdálkodás, és milyen összefüggésben áll a paraszti gazdálkodással? Mit jelentett és mit jelent ma a talajhasználat, vízhasználat, folyószabályozás, trágyázás. Hogyan menthetjük meg és tehetjük hasznossá hagyományos háziállatainkat?

A Skanzen Örökség Iskola XI. füzetét kitöltve és a foglalkozásokon való részvétellel választ kapnak a diákok arra, hogy a régmúlt idők hasznos tudását hogyan ültessék át a mai gyakorlatba.

I. A gazdálkodás körforgása
II. Juh-héj! Állati haszonvétel
III. Minden cseppért kár! Vízhasználat, visszaforgatás

Ajánlott korosztály: 5-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 3 x 180 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

 

Év – kör – kép

Mai, megváltozott világunkban különösen nehéz azt a „rendet” közvetítenünk, amit valaha maga az életforma határozott meg. A falusi élet színtereinek (mezőgazdaság, állattartás) nincs olyan mértékű megbecsülése, létjogosultsága, mint nagyszüleink idejében volt. Az elvárosiasodás, „modernizáció” maga után vonta az értékrend változását, az érték szó anyagiassá fordítását. A munka és a pihenés, a kötelesség és a jog, az egyén és közösség kapcsolata más hangsúlyt kapott. A négy évszak viszont még meghatározza mai életünket is. Az ÜNNEP és a MUNKA közti harmónia megtalálására élményeken keresztül vezetjük rá az ifjúságot. Egyik sincs a másik nélkül, de a köztük lévő egyensúlyt tanácsos megtartanunk. Akár évszakonként egymásra építve, akár egy évszakot alaposan körüljárva választják is ki a foglalkozásokat, az összefüggések és kölcsönhatások mozaikjai teljes képpé állnak össze a program végére.

Foglalkozások:

Farsangi népszokások

„A farsangi napokban leszünk mi is vígabban...”

A farsang a hagyományokban az egyik leggazdagabb időszak, az ebben gyökerező dramatikus szokásokat a diákcsoportok is föleleveníthetik. A foglalkozás során elődeinktől meríthetnek ötletet az egyszerű, furfangos álarcok, maszkok, maskarák elkészítéséhez, így az otthoni farsangi mulatság is színesebbé válhat.

A résztvevők az egyik alföldi lakóházunkban élhetik át a farsangi fonó hangulatát. A csikótűzhely pattogó tüzénél a lányok a guzsalyról az orsóra fonalat fonnak, énekelnek, mesélnek, majd a maskarájukat magukra öltő legények betoppanása után táncos mulatságban vigadhatnak.

Programelemek:

• Farsangi szokások áttekintése – archív filmmel illusztrálva
• Fiúk: farsangi álorca készítése (papírmaszk / zsákmaszk)
• Lányok: fonás guzsalyról
• Együtt: farsangi játék táncmulatsággal

Ajánlott korosztály: óvodás, 1- 12. osztály

Megrendelhető: Vízkereszttől – Húshagyó keddig (farsangfarkáig)

Időtartam: 120 perc

Ajánlott létszám: 25 fő

Húsvéti ünnepkör szokásai

"Szép Húsvét ünnepében...”

A húsvéti ünnepkör jeles napjainak néphagyományaival, vallási szokásaival ismerkednek meg a gyerekek. Farsangfarkától Húsvétvasárnapig: böjti játékokat, kiszehajtást, zöldág-hordást játszanak, Húsvéthétfőtől Fehérvasárnapig pedig locsolkodnak és komáznak. A foglalkozás részeként életkoruktól és az időszaktól függően készíthetnek gyapjúból bárányt, csibét vagy szalmából kis-kiszebabát, csuhéból tojástartó madárkát, fából télűző zajkeltőt. A hímes tojást méhviaszírással illetve levélrátéttel díszíthetik Húsvétra készülve vagy a barátság megpecsételéseként a komázáshoz.

Ajánlott korosztály: óvodás, 1-6. osztály

Megrendelhető: április - május

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 25 fő

Hímes tojás

A hímes tojás fajtái, díszítési módozatai, a hozzájuk kapcsolódó szokások. Húsvétkor a lányok a locsolásért adták a legényeknek, Fehérvasárnap (Húsvét utáni vasárnap) a komázás alkalmával küldték egymásnak a barátság megpecsételése miatt. Bizonyos vidékeken Pünkösd tájékán is szokás volt a komatál küldése, így ekkor is készíthettek hímes tojásokat. A kisebbeknek a berzselt (levélrátétes), a nagyobbaknak a méhviasszal írókázott hímes tojást ajánljuk.

Ajánlott korosztály: óvodás, 1-12. osztály

Időszak: március, április

Időtartam: 60 perc

Pünkösdi királyválasztás és királynéjárás

" Piros Pünkösd napján mindenek újulnak...”

Húsvét után 50 nappal következik a tavaszi ünnepkört záró jeles nap a Pünkösd. A fiúkkal a pünkösdi királyválasztás hagyományát, szokásait és játékait ismertetjük meg. A sportos és ügyességi versenyek alkalmával közülük is megválasztjuk a pünkösdi királyt. A lányokkal a pünkösdi királynéjárás szokását elevenítjük föl. Miután megismerték a fiúk-lányok egymás pünkösdi szokásait, ahogy régen is szokás volt, egy közös táncmulatsággal zárul a foglalkozás. A foglalkozás részeként életkoruktól függően a fiúk készíthetnek vesszőparipát vagy zokni-lovat; a lányok pedig virágkoszorút.

Ajánlott korosztály: óvodás, 1-6. osztály

Megrendelhető: május

Időtartam: 120 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Szüret

„Érik a szőlő, hajlik a vessző...”

Magyarországon számos szőlőtermő vidék található. A Skanzen dunántúli borvidékre jellemző pincéi és présházai vagy az észak-magyarországi szőlőhegy pincéi kiváló helyszínül szolgálnak a szüret fölelevenítéséhez. A szőlőőrző játékokat, a női-, és férfimunkákat játékos módon, mondókák, dalok és anekdoták segítségével élhetik át a gyerekek. Megtudják, mi a lopó, milyen nehéz a puttony, és hogy mekkora is a gönci hordó. A szőlőfürtökről leszemezett szőlőt csömöszölik, majd a kézi préssel mustot nyernek belőle. Az édes nedűt el is fogyasztják a résztvevők, majd akár táncra is kerekedhetnek a szüreti mulatságban! A foglalkozáshoz szükséges szőlőt mi biztosítjuk.

Ajánlott korosztály: óvodás, 1-12. osztály

Megrendelhető: szeptember, október

Ajánlott létszám: 25 fő

Időtartam: 90 perc

Karácsonyi ünnepkör - tél

" Halljátok, új hírt mondok....“

Ádvent az egyházi évkezdetként az igazi tél beköszöntét is jelenti, az András naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik. A Karácsonyt megelőző négy hét a húsvéti nagyböjthöz hasonlóan számos tilalmat tartalmazott, melynek jeles napjaihoz: Borbála-, Miklós-, Luca-nap sok mágikus cselekedet is kötődött.

Ahogy az ádventi rákészülés, úgy a karácsonyi ünnepkör is hosszabb időszak, december 25-től január 6-ig, Vízkeresztig tart. Az ilyenkor szokásos, Krisztus születését dicsőítő (betlehemezés, pásztorjáték, kántálás, szentcsaládjárás, bölcsöcske) dramatikus játékok fölelevenítésére kínálunk lehetőséget.

Programelemek:

• Ádventi szokások áttekintése – archív filmmel illusztrálva
• Betlehemes játék dramatizálása
• Karácsonyfadísz, kellék vagy karácsonyi jelkép készítése természetes anyagokból

Ajánlott korosztály: óvodás, 1- 12. osztály

Megrendelhető: november vége december közepe

Időtartam: 120 perc

Ajánlott létszám: 25 fő

Év – kör – kép

„Kerek Isten fája, szép tizenkét ága. Szép tizenkét ágon ötvenkét virága, ötvenkét virágból három aranyalma. Aki kitalálja, hull a virág arra!” (A három aranyalma: Karácsony, Húsvét és Pünkösd)

Mai, megváltozott világunkban különösen nehéz azt a „rendet” közvetítenünk, amit valaha maga az életforma határozott meg. A falusi élet színtereinek (mezőgazdaság, állattartás) nincs olyan mértékű megbecsülése, létjogosultsága, mint nagyszüleink idejében volt. Az elvárosiasodás „modernizáció” maga után vonta az értékrend változását, az érték szó anyagiassá fordítását. A munka és a pihenés, a kötelesség és a jog, az egyén és közösség kapcsolata más hangsúlyt kapott.

A négy évszak viszont még meghatározza mai életünket is. Az ÜNNEP és a MUNKA közti harmónia megtalálására élményeken keresztül vezetjük rá az ifjúságot. Egyik sincs a másik nélkül, de a köztük lévő egyensúlyt tanácsos megtartanunk.

Akár évszakonként egymásra építve, akár egy évszakot alaposan körüljárva választják is ki a foglalkozásokat, az összefüggések és kölcsönhatások mozaikjai teljes képpé állnak össze a program végére.

„Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és udvariassal; tehát az ünneppel.” (Márai Sándor: Füveskönyv)

A témák feldolgozásában a honlapunkról letölthető dokumentumok, anyagok és a Skanzen Örökség Iskola füzetek VI. száma segítik a pedagógusokat és diákokat.

Témacsoportok

I. Ősz – a betakarítás, szüret – pásztorelszámoltatás – Halottak napja

„…de már ősszel, számadáskor az az ember, ki beszámol.”

A gazdasági év legfontosabb szakasza a nyár és az ősz eleje. Nyáron az aratással megkezdődött a nagy betakarítás, ami az őszi szüretig, kukoricatörésig tartott. A kalákában végzett munka az emberi kapcsolatokat is elmélyítette. A szürettel kapcsolatos tevékenységeken kívül a nemenkénti munkamegosztás fontosságára is rávilágítunk a társas munka folyamán. A magányos pásztorok is ilyentájt hajtották vissza a gazdákhoz a rájuk bízott állatokat. A pásztorok életmódján, kellékein és szokásain kívül az őszi pásztorünnepekkel és az állattartás fortélyaival is megismerkedhetnek.

II. Tél – Ádvent – disznótor – Karácsony – Vízkereszt – farsangfarki mulatságok – a fonó

„ Halljátok, új hírt mondok…”

Ádvent egyházi évkezdetként az igazi tél beköszöntét is jelenti. Az András naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik, majd a Karácsonyig tartó időszakban jeles napok sorával folytatódik, melyekhez jósló, mágikus cselekedetek is kapcsolódtak. A hagyományokban gyökerező dramatikus játékokat, a készülődéstől a karácsony üzenetét hirdető betlehemes szokások megelevenítése közben ismerhetik meg a résztvevők. A farsangi foglalkozás során elődeinktől meríthetnek ötletet a gyerekek az egyszerű, furfangos álarcok, maszkok, maskarák elkészítéséhez, majd valamelyik dramatikus formának megfelelően valódi farsangi mulatságban lesz részük.

III. Tavasz – mágikus cselekedetek és jóslások – a pásztorkodás – népszokások

„Tavaszi szél utat száraszt...“

A tágabb értelemben vett húsvéti ünnepkör ( Virágvasárnaptól Pünkösdig) feldolgozása közben a természet megújhodása és az újjászületés reménye feletti örömöt érezhetik át a téltemető, tavaszköszöntő szokások fölelevenítésével a gyerekek. A felkészüléskor körüljárjuk az „Ünnepek, hétköznapok” témacsoport gondolatkörét is. A hozzá kapcsolódó szükséges kellékeket, jelképes tárgyakat saját kezűleg készítik el a résztvevők.

Ajánlott korosztály: 4-8. osztály

Megrendelhető: egész évben

Időtartam: 3 x 180 perc / témacsoport

Ajánlott létszám: 20 fő

A programcsomag elemei (évszakonként) külön is megrendelhetőek:

Időtartam: 180 perc

 

Tárgyalkotó

Hagyomány vagy divat? Hogyan kapcsolódik össze a látszólag mást jelentő fogalompár, a Jó és a Szép? A tartalom és forma kéz a kézben járnak, ami a paraszti tárgykultúrát illeti. A mai fiatalok életében már sokkal inkább eltolódnak a határok hol a funkció, hol a külsőségek irányába. Az alkotói munka örömének felfedeztetésével utat mutatunk tárgyi, kulturális örökségünkön túl a tárgyak jelenkori funkcióinak megtalálásához is. A tárgyak eszmei és anyagi értékét valaha a használhatóságuk határozta meg. Legfőbb célunk egyfajta szemlélet, gondolkodás elsajátíttatása a gyerekekkel, hogy jövendő, önálló életükben széles látókörűen tudjanak majd mérlegelni, és dönteni.

Foglalkozások:

Fazekasság

"Itt a csupor, mi van benne...”

Az agyagot az ősidőktől fogva használjuk a tárgykészítésben. A belőle felrakásos vagy marokedény technikával formázott edények cseréppé kiégetve időtállóak, a konyha tartozékai. A hagyományos formákat követve alakíthatják ki a gyerekek saját edénykéjüket, alkalmazva a díszítési módokat is. A táblás cserépkályhák minden magyar vidék fűtőberendezései között megtalálhatók. A különleges díszítésű reneszánsz kályhacsempe megformázását a nagyobbaknak ajánljuk.

Ajánlott korosztály: óvodás - 12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Szövés-fonás

" Szőjünk, fonjunk, szép eladó lánynak...”

Amint két szál keresztezi egymást, máris a szövést alapozzuk meg. A résztvevők a szövőszék működésével és a szövésnél használatos eszközökkel ismerkednek meg. A foglalkozás során a gyerekek gyakorolhatják a körmöcskézést, az ötujjas fonást, és megtanulhat madzagszövőn is szőni a csoport. Az elkészült termékeket karkötőként vagy pántlikaként viselhetik a gyerekek!

Ajánlott korosztály: 3-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Népi játékszerek

„Burján, kóró, jaj most néked....”

Akárcsak a valaha állataikat őrző, a mezei munkában segédkező gyerekek, a foglalkozást választók is természetes anyagokból egyszerű módon készíthetnek játékszereket. A résztvevők megtanulják azokat a technikákat, melyek segítségével egy kis ügyességgel és leleményességgel bármikor, bárhol készíthetnek különböző játékokat. A különböző szálas anyagokból (gyékény, csuhé, szalma) állatokat, emberi figurákat, csutkából és rongyokból babákat, kukoricaszárból, terményekből állatokat, bábokat, gyapjúból, rongyból pedig labdát készíthetnek a gyerekek.

Ajánlott korosztály: óvodás - 12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Zajkeltők, ritmushangszerek

„...síppal, dobbal, nádi hegedűvel...”

A falusi gyerekek a természetben megtalálható anyagokat használták fel arra, hogy egyszerű zajkeltőket, ritmus- és fúvós hangszereket készítsenek. A fa, a nád, a bürök a legkiválóbb minderre. A diákok fából zúgattyút, sípot és egyszerű ritmushangszereket, csörgőt faraghatnak, míg bürökből dúdolót készíthetnek az évszaknak megfelelően. A foglalkozás végén a gyerekek ki is próbálhatják az elkészült hangkeltő eszközeiket!

Ajánlott korosztály: 4-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Gyertyamártás

" Ég a gyertya, ég...”

A gyertyamártó műhelyünkben a gyertyakészítés történetével és alapanyagaival ismerkednek meg a diákok. Bemutatjuk a kereten történő gyertyaöntést, aminek régen méhviasz volt az alapanyaga. Ezután gyertyát mártogatnak maguknak a résztvevők. Az elkészített gyertyákat lehet díszíteni kis fűszálakkal vagy apró virágokkal is!

Ajánlott korosztály: 1-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 60 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Bőrművesség

„Ha nem férsz a bőrödbe, kiugratlak belőle.”

A tímár mester a lenyúzott állatok bőrét a tímárműhelyben megmunkálja, hogy a bőrből csizmát, cipőt, lószerszámokat, szíjat, övet lehessen készíteni. A diákok a bajai tímárműhely megtekintése után a különféle kidolgozottságú és fajtájú bőröket is megismerhetik, majd saját ostort, karkötőt vagy egyéb tárgyakat készíthetnek.

Ajánlott korosztály: 5-12. osztály

Megrendelhető: : április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Makett készítés

" Egy fa nem erdő, egy ház nem falu.”

A csoport a foglalkozásvezetővel rövid sétát tesz a múzeum egyik tájegységében, hogy megfigyelje milyen anyagokból, hogyan épültek a porták azon a tájon. Ezután mindenki saját makett portát készít. Az előkészített falapra egy ház alakú fatömböt illeszt, ebből készül a parasztház. Majd a készülő ház falait „bemeszelik” temperával, és amíg a ház fala szárad, sövénykerítést fonnak a ház köré. Az ajtót, ablakokat is rá kell festeni, ahogyan a múzeumi házakon látható, majd a kémény és a tető is a helyére kerül. Nagyobbakkal apró kavicsok, növények felhasználásával kis kertet, utat is kialakítunk a portán. Ügyesebbek akár kutat, állatot vagy gazdát is tudnak készíteni a természetes anyagokból, hogy benépesítsék a portát.

Ajánlott korosztály: 4-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Nemezelés

" Fehér mint a mosott gyapjú.”

A juhok gyapját évszázadok óta használja az emberiség. Miután alaposan átmossák és kártolják a gyapjút, sokféle használati tárgyat; fejfedőt, gubát, takarót, tarisznyát, szőnyeget vagy pulóvert készíthetünk belőle. A foglalkozáson résztvevő gyerekek gyapjút, szappant és vizet használva nemezelnek labdát, karkötőt vagy egy kis tokot.

Ajánlott korosztály: 1 -12. osztály

Megrendelhető: egész évben

Időtartam: 90 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Tárgyalkotó

„A jó mesterembernek egész világ hazája.”

Hagyomány kontra divat? Régen is mindig keresték a megújulás lehetőségét, a Jobbat és a Szebbet az emberek. Mégis mit jelenthet/jelenthetett ez a látszólag ellentétes fogalompár?

A Jó és a Szép, a tartalom és forma kéz a kézben járnak, ami a paraszti tárgykultúrát illeti. A mai fiatalok életében már sokkal inkább eltolódnak a határok hol a funkció, hol a külsőségek irányába. Az alkotói munka örömének felfedeztetésével utat mutatunk tárgyi kulturális örökségünkön túl, a tárgyak jelenkori funkcióinak megtalálásához is. Miért fontos, hogy „múltidéző” tárgyakkal vegyük körbe magunkat? Nem a divatjamúlt, ósdi és poros dolgok erőltetett életben tartásán kell fáradoznunk, hanem felismerni és felismertetni azt, hogy mindig a funkció és az annak alárendelt esztétikum hívta életre a tárgyainkat, melyek addig vették körül az embert, amíg használni tudta őket. A tárgyak eszmei és anyagi értékét a használhatóságuk határozta meg. Legfőbb célunk egyfajta szemlélet, gondolkodás elsajátíttatása a gyermekekkel, hogy amikor önálló életet szeretnének kialakítani széles látókörűen tudjanak mérlegelni, majd dönteni.

1. TEXTúra
2. SZILKEramika
3. FA-TÁL-IS

Ajánlott korosztály: 5-12. osztály

Megrendelhető: április, május, június, július, augusztus, szeptember, október

Időtartam: 3 x 180 perc

Ajánlott létszám: 20 fő

Fabatka programok

Egy fabatkát megér!

Múzeumpedagógiai kínálatunk újabb lehetőséggel gazdagodott!

Fabatka helyszíneinken a diákok 10 fős csoportokban 20 perces változatos foglalkozásokon vehetnek részt. Sőt, egy osztály a gyerekek érdeklődésének megfelelően csoportokra bontva több Fabatka helyszínre is jelentkezhet egyazon időpontban 10 és 16 óra között.

A múzeumi belépőjegy mellé előzetesen megváltható Fabatka jegy kiváló kiegészítője a múzeumi látogatásnak!

A fejenként 100 Ft-ba kerülő Fabatka foglalkozásra jelentkezni lehet:

Fabatka programok:

Felső-Tiszavidék tájegység:
Mindennapi kenyerünk? - liszt őrlése kézi malommal - Botpaládi lakóház
Mi a szösz? – kender és len feldolgozás, kötélverés - Kispaládi lakóház

Észak-magyarországi falu:
Vajákos képző - Gyógynövénynek ismerete - Gyöngyösi iparosház