Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2024

Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2024

2024. november 10., vasárnap / 10:00
Családi nap
Mothers Back, Ursuslupus, GeoGuessr, kollázsworkshop, városépítés
Tudtátok, hogy múzeumunk minden korosztály számára tartogat izgalmakat?! Anyukák, apukák, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik és jótündérkeresztanyák ragadjátok kézen a család apraja-nagyját és töltsetek el egy egész napot a PIM-ben! Interaktív foglalkozásaink segítenek, hogy a múzeumi tér a legifjabbak számára is otthonossá és ismerőssé váljon. Ezúttal Burger Barna: Meg nem írt képeslapok című kiállítása köré készülünk programokkal.

10.00 – 16.00 – egész napos programok

GeoGuessr – Burger Barna Európájában
Ledobunk valahol Európában. Tájékozódási pontként viszont csak sejtelmes, atmoszferikus városrészleteket kapsz. Burger Barna európai nagyvárosokról készült fotóin nem a turistalátványosságokon keresztül mutatja be a hely szellemét, hanem egészen egyedi életképekben tárja elénk azt, ami közös és azt, ami egészen egyedi. Vajon ki tudod találni egy összefirkált kirakatablak, egy utcai mandulaárus vagy egy nyitás előtti kávézó asztalának látványából, merre járunk?

Fantasztikus városrajzok
Burger Barna városfotóin - mint egy-egy pici ablakon keresztül - kitekinthetünk az általa megörökített 19 európai helyszínre. De mi lehet képkereten túl? Ez a kérdés most a fantáziánkra van bízva. Tovább rajzoljuk, kiszínezzük, saját formára alakítjuk a városképeket.

Ideális város animációs műhely
Milyen lenne számodra egy ideális város? Hogyan közlekednének benne? Milyenek lennének a lakóházak? Lennének benne parkok? Milyenek lennének a játszóterek? Újrahasznosított anyagokból közös makettet építünk. Megalkotjuk a városunk lakóit, sőt egy mini animációban mozgásban is megnézzük a várost.

Regisztrációköteles programok

10.00 – 11.00 és 13:00 – 14:00
Mothers Back: Doboz utca 1.
interaktív táncelőadás

„Egyszer volt, hol nem volt, a Doboz-tengeren is túl, ahol a Kisdoboz az úr, Dobozvárosban, a Doboz utca 1-es szám alatt állt egy hatalmas nagy ház. Tengernyi lakója ritkán találkozhatott egymással. Többnyire dobozként vagy bedobozolva élték elképesztően izgalmas életüket. Ha ezt a történetet halljátok, azt jelenti, hogy kinyílt a mesedoboz, és hamarosan mindenkivel találkozni fogtok. Ui.: Csokival ne etessétek a dobozokat!!!”
Az interaktív táncos előadásnak két szereplője Dányi Viktória és Furulyás Dóra táncművészek. Ők elevenítik meg a Doboz utca 1. lakóit, miközben örökös házmesterként kalauzolják végig a gyerekeket a történeten. A gyerekek az előadás elején egy huszonegy elemből álló hatalmas dobozfalat látnak, amely Rubik Ernő varázslatos zenéjére mágikus módon életre kel. Az egyik doboz véletlenül leesik, ezzel történetünk kezdetét veszi. Megismerkednek Dórával és Vicával, akik a Doboz utca 1-es szám házmesterei.
Az előadásban nagy hangsúlyt kap a tánc- és bábművészet. Az előadás a gyerekek nyelvén beszél, az óvodás és kisiskolás korú gyermeki gondolkodásnak megfelelően alakul. Az előadásban használt jelmezek, kellékek, zenék olyan ingert biztosítanak, amely nem nő túl a gyermekek fantáziáján, csak segítik kibontakozni azt.
Az előadást 4-7 éves gyerekeknek ajánljuk elsősorban.

Alkotók, előadók: Dányi Viktória, Furulyás Dóra
Zene: Rubik Ernő Zoltán
Jelmez: Molnári Edit

11.00 – 12.00 és 14:00 – 15:00
Hol nem volt képeslapok
Boncsér Orsolya családi fotós workshopja

Emlékszel még azokra a képeslapokra és szöveges élménybeszámolókra, amelyeket a nyaralásról küldtél a szüleidnek? A te gyerekeid tudják még, hogy mi az a képeslap? És te mikor adtál fel utoljára?
Burger Barna “Meg nem írt képeslapok” kiállításához kapcsolódó családi workshopunkon valódi fotók felhasználásával új tájakat hozunk létre, amelyek fiktív, de izgalmas családi élményeket örökítenek meg. Fagyizás egy svéd fókacsaláddal? Találkozás Pirézia miniszterelnökével? Ezen a napon bármi megtörténhet a családdal!
A workshopon röviden megismerkedhettek a képeslapok világával. Majd egy személyre szabott “üdvözletünket küldjük…” szöveg alapján kollázstechnikával készítjük el a képeslapot. Amennyiben szeretnétek az élményt még jobban személyre szabni, küldjétek el nekünk egyik családi fotótokat a muzped@pim.hu email címre, amit a workshopra ki is nyomtatunk nektek, hogy ezt is felhasználhassátok a közös alkotás során.
Az elkészült kollázsokat befotózzuk, és a workshop után postára is adjuk a címetekre.
Utazzuk be együtt Európát vagy Óperenciát, vagy mindkettőt egyszerre!
Zárjunk soraink, üdvözlettel a PIM.

A workshopot Boncsér Orsolya fotográfus, a Fotózni jó! c. könyv szerzője tartja.

10:00 – 14:00
Upcycling workshop az Ursuslupusszal
„Upcycling, új dobás, nem kidobás" – így szól az Ursuslupus csoport mottója, akikkel most a PIM régi molinóiból könyvjelzőt, irattartót és más bájos tárgyakat varrhattok.

2024. november 11., hétfő 17:00
„A költőnő, akinek férje miniszterelnök” - Gróf Bethlen Margit válogatott publicisztikai írásai
„A költőnő, akinek férje miniszterelnök”. Gróf Bethlen Margit válogatott publicisztikai írásai kötet bemutatója
Bethlen Margit (1882–1970) szépprózai és publicisztikai írásai méltatlanul elfeledettek, noha a két világháború közötti kortárs irodalom ismerői nagyon is számontartották azokat. A napjainkban zajló nőtörténeti kutatás sem fedezte fel az írónő műveit, vélhetően azért, mert nem a formabontók és radikális változást felmutatók közé tartozott, hanem a konzervatív női írói hagyományt folytatta. Publicisztikája és szépírói művei ezzel együtt rendkívül nyitott és színes személyiséget tükröznek, főként tárcái, amelyek reflektálnak a korszak technikai és társadalmi változásaira, de bepillantást engednek a magyar arisztokrácia világába is. Bár férje, Bethlen István politikai szerepe miatt sokszor bizalmatlansággal fogadták írásait, alkotásai továbbra is fontos részei a magyar irodalmi örökségnek.
Életében közreadott kötetei mellett folyóiratokban, napilapokban lappanganak tárcái, melyek rendszeresen jelentek meg az Új Időkben, a Figyelőben, a Budapesti Hírlapban, a Pesti Hírlapban és az Ünnepben. Ezen írásokból válogattak a kötet szerkesztői, Filep Tamás Gusztáv és Rózsafalvi Zsuzsanna.
A kötetről beszélget:
Gudenus János, genealógus, családtörténész
Dede Franciska, irodalom- és sajtótörténész
A kötetből részleteket felolvas: Bauernhuber Enikő 

2024. november 21. 18:00 – 20:00
Lassú séták a múzeumban
A kutatások szerint a múzeumlátogatók átlagosan 9 másodpercet töltenek egy kiállítási tárgy előtt.
Slow vezetéseinken szembe megyünk a másodpercenként ránk zúduló információtömeggel és arra hívjuk a látogatókat, hogy bátran időzzenek el hosszasan egy-egy tárgy előtt, engedjék át magukat a lassú szemlélődés örömének.

KIÁLLÍTÁS

A halandóság törékeny arcai - új fotós kiállítás

2. rész: A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.

Ki ne látta volna tankönyvében a szomorú tekintetű Arany, az igéző Ady, a dendi Kosztolányi vagy a vigasztalhatatlan Juhász Gyula fotográfiáját? Az író arcképeken – a tekintetekbe kapaszkodva – mindig azt kutatjuk, hogy a pózokon át közelebb kerülünk-e az alkotókhoz.

E jól ismert képeket a PIM fotógyűjteménye őrzi. A múzeum az elmúlt hetven évben nagy hangsúlyt fektetett a magyar íróportrék, ezen belül a fotográfiák gyűjtésére. Az áprilisban nyíló kiállítás válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából,amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról. Az első ősfényképektől a digitális nyomatokig hosszú út vezetett, ezalatt nemcsak a technika változott, de a fotográfusok szemléletmódja is átalakult: a merev beállításoktól a természetességig, a külsőségektől a lélekábrázolásig jutott el.

A kiállítás felépítése rendhagyó, azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az első tárlaton (2024. április 27. – június 23.) az archív írói arcképekre fókuszálunk, a másodikon (2024. június 27. – december 15.) a múzeumi fotósok – Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt – munkája során készült íróportrékra kerül a hangsúly.

A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM

AZ ÁLOM VÉGE?
KLÍMAVÁLTOZÁS AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁBAN ÉS MA
Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából megnyílt tárlat

2023. november 23. - 2025. január 11.

A kiállítás Az ember tragédiája történeti színei közül az Eszkimó szín disztópiájára és közvetlen előzményeire fókuszál. Az utolsó álombeli színben a bolygó szinte élhetetlenné válik: kevés az élelem, szélsőséges klimatikus viszonyok uralkodnak, a fajok kihalnak, az emberi civilizáció radikális változáson megy keresztül. A mintegy 160 évvel ezelőtt elképzelt jövővel kapcsolatban Madách Imre több olyan problémát és kérdést is tematizált, amely napjainkban is megjelenik a klímaváltozáshoz köthető közbeszédben és tudományos diskurzusokban. A tragédia egyes színeinek vizuális megidézése mellett különféle tudományágak kutatóit kérdeztük meg arról, hogy ezekre a Madách által felvetett, de a mai viszonyokra adaptált problémákra milyen válaszok adhatók.

A klímaváltozással kapcsolatban több tudományterület képviselőivel lehet interjúkat hallgatni a tárlatban. Madách Imre drámájában a tudós alakja visszatérő motívum. A tárlaton szereplő interjúkban megszólaló kutatók a maguk szakterülete szerint, rendkívül változatos szempontokból világítanak rá a klímaváltozás problémakörére. Abban bízunk, hogy a legkülönfélébb tudományterületeket együttesen, kiállítás terében megszólaltatva talán rámutathatunk olyan szempontokra is, amelyek segítenek az éghajlatváltozás válságát összetettebben, érzékenyebben, illetve (ön)kritikusabban szemlélni, miközben Az ember tragédiáját egy izgalmas perspektívából olvashatjuk újra.

Kass János Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus Az ember tragédiája egyes színeit megjelenítő rézkarcai alkotják a kiállítás gerincét , amelyeket a művész 1966-ban a Helikon Kiadó felkérésére készített. Az ábrázolások egy központi képből és a körülötte látható vázlatrajzokból állnak, amelyeket a művész csak később, a sokszorosítás közben rögtönzött a lemezekre. Kasst annyira megihlette Madách műve, hogy több sorozatot is készítette a műhöz, illetve a Tragédia gondolatiságát más alkotásaiba is bedolgozta. Babitshoz hasonlóan úgy gondolta, hogy „a Tragédia nyersanyag, amelyben minden kor minden emberének tragédiája visszatükröződhet”. A rajzok egymást kiegészítve tükrözik a történeti színeket és egyben alkotójuk saját korát, amelyben a Madách által vizionált disztópiák valós kérdésekké váltak.

A tárlatban Kass János grafikái mellett három kortárs képzőművész: Kapoli Márton, Kósa János és Milorad Krstić munkái is láthatók.

A klímaváltozással kapcsolatos interjúk résztvevői:
Gelencsér András légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora
Horváth Balázs biológus, Széchenyi István Egyetem
Kőváry Zoltán pszichológus, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Nagy Balázs geográfus, ELTE Természettudományi Kar
Schneider Ákos designkultúra-kutató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Takács-Sánta András humánökológus, ELTE Társadalomtudományi Kar
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, Nyugat-magyarországi Egyetem
Ürge-Vorsatz Diana fizikus, CEU, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi testületének alelnöke

Kurátor: Sidó Anna, a PIM muzeológusa
Látvány: Kemény Gyula, PIM
Grafika: Bogdándy Gábor, PIM

Forrás: a Szervezők hírlevele