A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, egy festői szépségű helyen fekszik a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Az Emlékpark magaslatáról csodálatos panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra. A közelben békésen legelésző tehenek, a távolban erdővel, mezővel borított hegyek és dombok idilli környezetet nyújtanak a békességre, nyugalomra vágyóknak.
A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, egy festői szépségű helyen fekszik a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Az Emlékpark magaslatáról csodálatos panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra. A közelben békésen legelésző tehenek, a távolban erdővel, mezővel borított hegyek és dombok idilli környezetet nyújtanak a békességre, nyugalomra vágyóknak.
A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, egy festői szépségű helyen fekszik a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Az Emlékpark magaslatáról csodálatos panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra. A közelben békésen legelésző tehenek, a távolban erdővel, mezővel borított hegyek és dombok idilli környezetet nyújtanak a békességre, nyugalomra vágyóknak.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
